A szegénységgel kapcsolatos hazai kihívások számos települést érintenek. Miskolc vezetése 2021-ben a várost érintő problémák valódi mélységével való szembenézést választva a helyiekkel közösen kezdeményezte a problémák beazonosítását a korszerű és hatékony válaszok megtalálása érdekében. A “Miskolc a MI helyünk” gondolatára épülő társadalmi innovációs tervükre az EU Közép-Európában egyetlenként adott támogatást. A különleges településfejlesztési törekvésről Varga Andreát, Miskolc humán szolgáltatásokért felelős alpolgármesterét kérdeztük.
Forrás: minap.hu
Számos településfejlesztési és szociális kezdeményezés zajlik az országban. Mitől különleges, vagy ígéretes az a projekt, amibe belekezdtek Miskolcon és mit értékelt benne az Európai Unió?
Ha azt akarjuk, hogy élhető és virágzó városunk legyen, tennünk kell valamit a szegénységgel. A 4IM projekt egy átfogó, összetett és szakmai szempontból komoly kihívás abban az értelemben, hogy új módszereket alkalmazva, egyben új intézményi képességeket fejlesztve céloz meg régi problémákat. Nem egy fentről vezérelt “Mit kell csinálni?” módszert követ, hanem a periférián élőkkel együttműködésben fogalmaz meg új irányokat azoknak a szociális és foglalkoztatási szolgáltatásoknak a fejlesztésére, illetve azok összekötésére, egymásra építésére, amelyek aztán terveink szerint a város teljes lakosságára kiterjeszthetők.
Az Európai Szociális Alap részeként a Foglalkoztatás és a Szociális Innováció Európai Programján (EaSI) belül adtuk be a pályázatot 69 másik projekt mellett. Ebből kilenc kapott támogatást, a miénk Közép-Európában egyedüliként nyert. Ezzel Miskolc egy olyan klub tagja lett, amelynek működési tapasztalatai beépülnek majd az Európai Unió szakpolitikai iránymutatásaiba és döntéseibe, más szóval európai szintű célokat támogató, helyi viszonyokban használható, hatékony támogatási rendszer kiépítése a feladatunk.
A régi problémákra és az új módszerekre térjünk ki később, de előbb tisztázzuk, mi a jelentősége projektnek?
A tét az, hogy rendelkezünk-e korszerű, a város valóságával szembenéző, azt alakítani képes közszolgáltatásokkal. Városvezetőként a szociális és foglalkoztatási téma szakértőivel együtt az a feladatom, hogy rendszerben gondolkodjak. Ugyanúgy, mint a miskolciaknak munkalehetőséget kínáló, hozzánk letelepülő vállalatok vezetői, vagy azok a vállalkozások, amelyek itt születnek. Nekünk a valóságot érzékelő, arra reagáló olyan köz- és szociális szolgáltatásokat kell alkotnunk, amelyek a város lakóit támogatják, őket szolgálják, hogy minél többen független és önálló polgárai legyenek a városnak, és aktív szereplői a munkaerőpiacnak.
A meglévő szociális közszolgáltatások nem ezt tették eddig is?
20-30 évvel ezelőtt alkotott törvényi kereteink, közszolgáltatási módszereink, intézményi képességeink vannak, miközben a világ folyamatosan változott és változik most is. Elég csak a koronavírus járvány teremtette új élethelyzetre és annak máig tartó hatásaira gondolni, de ott vannak a régi problémáink is, amelyekkel az eddigi szolgáltatási rendszereink nem, vagy nem nagyon tudtak mit kezdeni. Az élet változik, a szükségletek és a kihívások változnak, a rendeleteket és az intézményi kereteket folyamatosan felül kell vizsgálni.
Kezdjük akkor a régi problémákkal.
A Központi Statisztikai Hivatal 2010-es cenzusa 33, az átlagnál rosszabb állapotú, felzárkózó településrészt azonosított Miskolcon, ezeken élő mintegy 5-6 ezer fős lakossággal. A város szociálpolitikával és szociális szolgáltatásokkal foglalkozó szakembereinek terepi munkája alapján tudjuk, hogy ezen városrészek száma mára örvendetesen 16-ra csökkent. Nagy baj viszont, hogy a lakosságuk majdnem megduplázódott, ma körülbelül 10 ezer fő él ezekben a városrészekben. Meg kell találnunk tehát azokat a szakmai és intézményi módszereket, amelyekkel elősegítjük, hogy a leszakadó rétegek maguk is hozzájáruljanak a szegénység csökkentéséhez.
Hogyan lehet ezzel a problémával megküzdeni?
Látnunk kell, hogy a marginalizált, és különösen a diszkriminált közösségeknek összetett nehézségeik vannak, amelyekre a fejlesztő szakmának speciális módszerekkel és szociális, illetve foglalkoztatási szolgáltatásokkal, újításokkal és egymásra épülő megoldásokkal kell válaszokat találnia. Ezek a csoportok a többségi társadalomhoz képest alapvetően más tapasztalatokkal rendelkeznek az együttélésről, az életet szabályozó normákról, vagy az általuk is lakott település közösségében való személyes részvétel mikéntjéről.
Milyen lépéseket tettek eddig a projektben és miket értek el?
Először is 2019-20-ban nekiláttunk a szociálpolitikai rendszerünk áttekintésének, hogy megvizsgáljuk a jelen állapotot, az mennyire reagál jól 2021-22-23 kihívásaira. Aztán terepi munkába kezdtünk, hogy lássuk a valóságot, és hogy fel tudjuk mérni a problémák mélységét, sajátosságait. Ebben vetettük be például az idehaza még újdonságnak számító módszertan, a közösségi coaching eszköztárát.
Ez egy új szakma? Mivel foglalkozik Miskolcon a közösségi coach?
A közösségi coach egy iránymutató személy, aki támogatja a közösségeket és szervezeteket céljaik azonosításában és elérésében. Ő a helyi közösség önszerveződésének és újjászerveződésének előmozdítója. Támogatja és mentorálja az érdeklődők és különösen az aktív szerepre vállalkozók köreit. A közösségi coaching egy olyan fejlesztési eszköz, amely a közösség tagjait arra ösztönzi, hogy érdekeik, valamint érdeklődésük szerint együtt cselekedve kibontakoztassák az egyénekben és a közösségben rejlő lehetőségeket, amelyek aztán segítséget és kapaszkodót nyújthatnak a mélyszegénységből való kitöréshez. A 4IM projekt keretében a 16, az átlagnál rosszabb állapotú, felzárkózó városrészből kiválasztott két településrészen: a Tetemváron és a Bábonyibércen kezdték meg a közösségi coach-ok a munkájukat. A velük való együttműködés célja, hogy megtudjuk, mik a helyi igények és a párbeszéd révén többet lássunk az ott élők mindennapjairól, illetve, hogy velük együtt kidolgozzuk azt a módszertant, amelyet később intézmények és szolgáltatások fejlesztéséhez is használni tudunk.
Mi a tétje a 4IM projektnek?
Ez egy intézményfejlesztési projekt is, amely révén kidolgozhatjuk azokat az új szolgáltatási utakat, amelyek támogatni tudják az átlagnál rosszabb állapotú, felzárkózó településrészeken élő miskolciakat saját helyzetük javításában, a miskolci közösséghez való jobb integrációban, beleértve a bekapcsolódást a munka világába. Miskolcon ugyanis abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy egyszerre van nálunk munkahely- és munkaerőhiány. Alpolgármesterként hiszem, hogy a társadalmi valóságunkra reagáló, megfelelő szociális és az azzal összekötött foglalkoztatási támogató rendszerrel e két jelenség közelebb hozható egymáshoz és a hozzánk érkező cégek több munkaerőt találnak majd itt a jövőben, mint amennyit most látunk.
Lesz más innováció is a projektben?
Vizsgáljuk a minimáljövedelem bevezetésének lehetőségét is. A közhiedelemmel ellentétben a szegénység ugyanis nem csak pénztelenséget jelent, ahogy az abból való kiutat sem kizárólag a pénzkérdés képes megoldani. A minimáljövedelem nem járulékalapú pénzbeli juttatás, legfontosabb funkciója, hogy azoknak is biztosítsa a megfelelő és alapvető közszolgáltatásokhoz, például egészségügyi ellátáshoz, gyermekgondozáshoz vagy az energetikai, közlekedési, digitális kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférést, akiknek ehhez nincs elegendő forrása. A funkciója az, hogy pótolja mindazt, ami az adott személyek számára hiányzik a méltó emberi élethez. A minimáljövedelem nem azonos a feltétel nélküli alapjövedelemmel, ugyanis nem feltétel nélküli. A minimáljövedelem fontos része a személyre szabottság mellett az, hogy az érintett együttműködik a kijelölt szociális és foglalkoztatási szervezettel. Ha nincs együttműködés, nincs támogatás. Ennek társadalmi haszna, hogy a szakemberek többet megtudnak az érintettekről és további olyan körülményeket tárhatnak fel, például fizikai betegséget, vagy mentális blokkokat, amelyek gátolták az egyének munkaképességét, vagy munkába állását és az együttműködés révén további személyre szabott segítséget tudjunk adni a munkaerőpiacra jutás érdekében.
Mennyi időre szól a projekt és milyen eredményeket értek el eddig?
A projekt 2021 novembere és 2024 júniusa közötti, 30 hónapig tartó munkát jelent. Minden korábbi programtól abban is különbözik, hogy a két kiválasztott városrészben ráébresszük a lakosságot, ők is tehetnek körülményeik javítása érdekében, valamint arra, hogy nélkülük semmi nem fog változni. Ezért egyrészt velük együttműködve apró, de fontos feladatokat tűztünk ki és valósítottunk meg közösen. Ilyen volt például a bábonyibérci lépcsősor felújítása. A helyiek jelezték, hogy a gyerekek az iskolába, felnőttek a munkahelyre, vagy hivatalba menve eddig esős időben csak sáros cipőkkel tudtak menni, ami gyakran konfliktusokat szült és erősítette a velük szembeni sztereotíp véleményeket. Velük közösen felújítottuk a lépcsősort. Ilyen apró lépésekkel tudjuk javítani egyrészt az emberi méltóságot, másrészt csökkenteni a többségi társadalommal való hétköznapi feszültségeket. De volt a szomszédos városrészeken élőkkel közös, jó hangulatú patakmeder tisztítás, ahol a közös munka során rájöttek, hogy vannak azonos problémáik is és érdemes ezek ellen közösen tenni. De voltak a környék iskolásaival gyerektalálkozók, amelyekből közös játékok, színházlátogatás, kerti magaságyás készítés és idegennyelv tanulás valósult meg.
Mi lesz a projektben megszerzett tanulságokkal és tapasztalatokkal?
Folyamatosan gyűjtjük és értékeljük a tanulságokat. Polgármester úr azért hozta létre a Társadalmi Innovációs Tanácsot, hogy a Tanács konkrét javaslatokat tegyen az önkormányzat számára, milyen szociálpolitikai változtatásokra van szükség. A projektnek emellett földrajzilag távolabbi kihatása is van. A Miskolchoz nagyon hasonló társadalmi és gazdasági jelennel, valamint közelmúlttal rendelkező Kassa, mint testvérváros is használni tervezi a tapasztalatainkat saját kihívásainak kezelésére. Ezen felül pedig a kormányzat részére is jelzéseket teszünk arról, milyen országos szintű jogszabályi változtatásokat látunk szükségesnek.
Szerző: boros-toth
Javasolt korábbi cikkek:
Létrejöhetnek-e jelentős eredmények pusztán a már eddig is rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával? Miben rejlik az új miskolci projekt társadalmi innovációs jellege?
https://urban21.blog.hu/2022/05/31/miskolc_a_mi_helyunk
Társadalmi innováció vette célba Miskolc régi problémáit: https://urban21.blog.hu/2023/09/12/emberi_meltosag_egy_elhetobb_varosban
A közösségi coaching módszereivel próbálnak társadalmi innovációs folyamatokat meghonosítani Miskolcon:
https://urban21.blog.hu/2023/09/26/a_mikrokozossegek_edzoje_a_kozossegi_coach
A minimumjövedelem bevezetésének társadalmi hasznosságát jártuk körbe a 4IM projekt kísérleti fejlesztései szempontjából:
A minimumjövedelem társadalmi haszna - URBAN21 (blog.hu)
Bemutatkozik a 4IM projekt két célterülete, a Bábonyibérc és a Tetemvár:
Az együttműködés és a remény miskolci szigetei - URBAN21 (blog.hu)
