2023. december 6-án tartottuk a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) keretein belül a Helyi fejlesztések, jó kormányzás tematikus fórum következő ülését. Ezen alkalommal a helyi közösségek fejlesztésének aktuális kérdéseit feszegettük. Más fórum alkalmainkhoz képest annyi különbséggel, hogy most kutatási oldalról vizsgáltuk meg ezt a témakört.

A válaszok kiderítéséhez két előadót is meghívtunk, akik más-más kutatási területen dolgoznak, de mindkettőnél a középpontban a közösségek és az ember áll.

Első előadónk Dr. habil. Arapovics Mária egyetemi docens, szakigazgató volt az ELTE TáTK Közösségi és civil tanulmányok mesterszakáról. Előadásának címe: Fenntartható közösségi alapú szolgáltatások és helyi közösségi gyakorlatok. A kutatásról itt olvashatnak röviden: https://www.elte.hu/content/kozossegi-alapu-szolgaltatasok-es-szelid-technologiak.t.28578 A kutatás még folyamatban van, de az elsődleges részeredmények már megszülettek. A kutatás címe „Közösségi alapú kreatív ipari szolgáltatások és energiahatékony szelíd technológiák kutatása és fejlesztése”, ahol központban az a kérdés áll, hogyan adaptálhatóak és rendszerezhetőek az európai és magyar jó gyakorlatok. Mária a kutatócsoport vezetőjeként számos partnerrel együtt dolgozva fejlesztették ki a módszert, ahol a közösségi technikák mellett természettudományi és társadalomtudományi eszközöket is alkalmaztak.

A kutatás célja, hogy a mélyszegénységben élő közösségi szakembereket módszertanilag tudják segíteni, településfejlesztő önsegítő projekteket támogassanak, és ezekkel együtt a közösségi identitást és a fenntarthatóságot erősítésék. Megtörtént egy digitális tudástár összeállítása a közösségi szolgáltatások, közösségi munkamódok példatáraként. A kutatás során a társadalomtudományi és természettudományi módszereket vegyítették, és az átfedő területeken együttműködtek. A módszerek sokrétűek voltak pl. interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések, műhelymunkák és konferenciák megvalósítása is. A közös tudás megosztására és átadására tudásközösségek létrehozása is cél volt a partnerszervezetekkel. A tudástár mellett egy pilot projekt is megvalósul a szentendrei Skanzenben. Ennek keretein belül múzeumi interpretáció fejlesztése, 3D sétákhoz felvételek készítése, egy applikáció elkészítésében közreműködés. Mindennek keretében azt is vizsgálták, hogy ezen módszereket a településfejlesztésben hogyan lehet hasznosítani. Ők közösségfejlesztőként az emberek megszólításában, a közösségfejlesztési projektek elindításában tudnak segíteni. A kutatás során sokszereplős partnerség alakult ki kutatókkal, hallgatókkal, civil szervezettekkel is (pl. Profilantróp Egyesület – Fenntartható Közösségi Műhely megvalósítása és folytatása). A Skanzen projekt keretében elkészült egy 3d-s kisfilm, amely bemutatja, hogyan lehet a kreatívipari innovációkkal izgalmasabbá tenni a kiállításokat. A Közösségi múzeum és kiállítás a helyi lakosság bevonásának egyik módszere, melynek a helyi közösségi identitás növelése a célja.

A projekt része volt a közösségi szolgáltatás fogalmának meghatározása is, jelenleg ez nem egy egzakt kifejezés, nagyon sok mindent érthetünk alatta. Pl. közművelődési intézmények, könyvtárak, múzeumok, színházak esetében: Közösségi részvételi működési mód, társadalmasítás, ahol a kulturális intézmény tevékenységének tervezésében, a működésének megvalósításában értékelésében a település, a helyi közösség lakosai, civil szervezetei tevékenyen részt vesznek és a közösségi részvételen alapuló működés megjelenik az intézmény belső működését meghatározó dokumentumokban. Példák fókusza: fenntarthatóság zöld /kreatív /szociális területhez kapcsolódó közösségi gyakorlatok.

Forrás: Dr. habil. Arapovics Mária előadása

A kutatás folyamán összegyűjtött jó gyakorlatok bemutatása egy egységes sémát követ, azonos és részletes információ tartalommal az adaptálhatóság érdekében. pl. Szárazföldi ökoszisztémák védelme, Fenntartható városok és közösségek témakör, Béke, igazság, erős intézmények, Megfizethető és tiszta energia.

A közösségi részvétel, tervezés után egy másik témába fordultunk át, melynek előadója a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karáról Dr. Ritó Evelin PhD, egyetemi tanársegéd volt. Az előadásának címe: Merre tovább helyi önkormányzatok? – A helyi közösségek részvételének aktuális kérdései. Doktori kutatása során azt vizsgálta, hogy a digitalizáció milyen lehetőségeket ad az önkormányzatoknak és a helyi közösségek bevonása hogyan tud megvalósulni az önkormányzat tevékenységében.

Kutatási kérdések: Tekinthetjük-e a helyi közösség létét a helyi önkormányzatok alappillérének? Mit jelent az új típusú „okos” településfejlesztés – szabályozási és stratégiai oldalról vizsgálva – a hazai helyi önkormányzatok számára?

Mindezt a témát az okos város/település koncepcióján és jelenlegi jogszabályi környezetén keresztül kezdte el vizsgálni. (Korábbi blogbejegyzésünkben ennek a témának a hátterét már körbejártuk: Okos települések és a reziliencia), így most csak röviden tértünk ki, hogy mit tekintünk okos településnek). Jelenleg még mindig nem tudják pontosan meghatározni mit jelent, a fogalmak keverednek. Közös pont, hogy digitalizációs eszközökre épít, komplex módon kezeli a településeket. Fő célja a közösség igényeinek kiszolgálása kellene, hogy legyen. Fontos, hogy a helyi közösség alatt ne csak a lakosságot definiáljuk. Ott a résztvevőkkel megnéztünk, hogy kiket tekintünk a helyi közösség résztvevőinek. Okos város modelleknél általános probléma volt a kezdetekben, hogy nem került bevonásra a lakosság, így ezen modellek településfejlesztési koncepcióként nem érték el a céljukat. Tágan értelmezett helyi közösség került előtérbe. Jelenleg probléma még az is, hogy meglévő koncepciók adaptálása nem mindig sikeres. Hazai szintű szabályozásnál fontos mérföldkő az 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet mely egyes kormányrendeleteknek az „okos város”, „okos város módszertan” fogalom meghatározásával összefüggő módosításáról szól. A fogalom meghatározásánál komplex rendszerekben szükséges gondolkozni.

Forrás: Dr. Ritó Evelin előadása

Az okos város modell kutatása kapcsán az alábbi összegzést állapította meg:

• több megközelítése van a modellnek,
• az okos település modellben vannak elvárások és követelmények,
• nem hagyható ki a közösség igényeinek felmérése,
• szükséges a gyakorlati tapasztalatok integrálása,
• nem csak egy egyszeri programról van szó, folyamatos korrekció szükséges,
• eredményes, ha a közösség pozitívan éli meg.

A helyi közösség léte önmagában nem elegendő a helyi önkormányzat működéséhez. Kérdés, hogy a politikai részvétel mellett milyen más részvételi formák biztosítottak?

A helyi közösségre uniós szinten is egyre szélesebb körben gondolnak.

Mit is jelent a társadalmi részvétel? Részvétel területeinek és szintjeinek definiálása: 1. javaslattétel joga 2. vitatkozás joga 3. döntés joga 4. informálódás joga. Társadalmi participáció szintjei:
1. tájékoztatás 2. konzultáció 3. párbeszéd 4. partnerség.

• A helyi önkormányzatok működésének záloga a „tágan értelmezett” helyi közösség aktív szerepvállalása. Állami szereplők – gazdasági szereplők – civil szereplők – lakosság kapcsolata
• Helyi önkormányzatok eszközrendszere, autonómiája, helyi önkormányzás joga, EU stratégiák (partnerség elve), hazai szabályozás (okos város definíció, településfejlesztés szabályai)
• A helyi közösség bevonása nélkül nem lehet megfelelően teljesíteni a kívánt célokat.

Jó gyakorlatok hazai szinten is vannak, például Budapesten:

• Polgári Kezdeményezés: egy felvetéshez, ha minimum 10 ezer fő csatlakozik, akkor a fővárosi közgyűlés megtárgyalja. Ha csak 1000 fő, akkor a kezdeményezővel személyes tárgyalást foglalnak le.
• Közösségi költségvetés: évi 1 milliárd forintos elkülönített keret a közösségi célok megvalósítására, közösségi szavazással
• Közösségi gyűlés
• Közösségi tervezés
• Open Goverment Partnership

Előadásának lényege egy mondatban velősen megfogalmazható: „A siker kulcsa nem az okos városban, hanem az okos városlakókban rejlik!”

Összefoglalva: két különböző témából indultunk el, és mégis a végére – az emberen keresztül – összekapcsolódtunk. Semmilyen tervezés, modell és koncepció nem lehet sikeres az ott élők nélkül, akik nem csak közönségei akarnak lenni ezen fejlesztéseknek, hanem közösségként részesei akarnak lenni a folyamatoknak.

A Helyi fejlesztések, jó kormányzás következő fórumai időpontjáról és témáiról itt tájékozódhatnak: https://harfaalapitvany.hu/