Ásványi nyersanyagokban nem bővelkedünk, energiahordozó készletünk szinte nincs is, az ellátási láncaink pedig sérülékenyek. De mindeközben rengeteg hulladékot termelünk, aminek több mint felét szimplán lerakjuk. Erőforrás termelékenységünk alacsony, vagyis sok anyaggal kevés értéket állítunk elő.

Lehet-e ezen változtatni? Egy új stratégia a megannyi már létező mellett, azok felett vagy alatt vajon változást hozhat-e? És mik lehetnének ennek fő elemei? Erre keressük a választ cikkünkben, annak fényében, hogy pár hónapja zárult le az az EU-s projekt, amely a kulcs hozzávalókat már össze is gyűjtötte a nemzeti körforgásos gazdasági stratégiához és cselekvési tervhez.  

A körforgásos átállás nemzetgazdasági érdek

Bár Magyarországnak sikerült elérnie, hogy a gazdasági növekedésről relatíve leválassza az erőforrás- és energiafelhasználást, valamint a hulladéktermelést, a körforgásos gazdaság igen kis szeletét teszi ki a döntően lineáris gazdaságnak.

Forrás: OECD

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tanulmánya szerint a vizsgált 2019-es évben Magyarország anyagtermelékenysége alacsony volt, számszerűsítve 1,8 USD/kg a 2,9 USD/kg-os uniós átlaghoz képest. A körforgásos anyaghasználati arány, vagyis hulladékanyagok reciklálásából származó anyagi erőforrások aránya pedig mindössze 6,8%-ot ért el (szemben a 2019-es 11,9%-os uniós átlaggal). Továbbra is a hulladék mennyiségének több mint fele lerakásra kerül.

Új szakpolitikai intézkedések hiányában az ország jövőbeli teljes anyagfelhasználása az előrejelzések szerint 2050-re 1/3-ával nőne a 2017-es szinthez képest (vagyis 119 megatonnáról 160 megatonnára). Az elsődleges nyersanyagok általános felhasználása 1/4-ével nőne, de ezen belül az építőipar ásványi nyersanyagigénye várhatóan megduplázódna. Az ásványi nyersanyagok ilyen, fokozott felhasználása hozzájárulna a környezet fokozott elsavasodásához, az ÜHG-kibocsátás növekedéséhez, illetve a felmelegedéshez.

A körforgásos gazdaság valós lehetőségeket kínál e kihívások kezelésére, fenntarthatóbbá teheti az anyagfelhasználást, és további gazdasági értéket teremthet az ország számára. A gazdaság körforgásos potenciáljának teljes körű kiaknázásához Magyarországnak átfogó szakpolitikai keretet kell elfogadnia. A magas színvonalú települési hulladékgazdálkodás körforgásos továbbfejlesztése mellett integrálni szükséges a körforgásos gazdaság elveit az ágazati politikákba és újabb szabályozókra is szükség van ahhoz, hogy megvalósulhasson az anyagfelhasználás és a környezetterhelés teljes leválasztása a gazdasági növekedéstől.

A körforgásos gazdaság 3 alapelve az Ellen McArthur Foundation szerint

Forrás: Ellen McArthur Foundation alapján saját szerkesztés

Ami lezárult, ami elkezdődött, és ami előttünk áll

Az áprilisban zárult „A körforgásos gazdaság bevezetése és a hulladékgazdálkodás kihívásainak kezelése” című SRSP projekt keretében az OECD és alvállalkozói feltérképezték a hazai körforgásos helyzetképet és meghatározták a legnagyobb potenciállal rendelkező prioritási területeket, amelyeket aztán részletesen górcső alá vettek. Ez alapján készült egy jól hasznosítható „alapanyag csomag” a nemzeti stratégia előkészítéséhez. A folyamatba az OECD, illetve a Technológiai és Innovációs Minisztérium és a Miniszterelnökség széles szakértői kört vont be még 2020-ban.

Részben ezzel a szakértői körrel, egy éve intenzív munkába kezdett a még Palkovics László kezdeményezésére létrejött Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform, amely széleskörű hálózatos együttműködésre adott lehetőséget és reményeink szerint számos speciális szakterületi inputtal látta el a döntéshozókat. A platform elnöke Dr. Birkner Zoltán lett, aki a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökeként az most ősszel induló egyetemi körforgásos képzések mellett is bábáskodott. A platformnak több vállalkozás, így cégünk, az EX-ACT Project Tanácsadó Iroda is tagja.

A körforgásos üzleti modellre átálló hazai vállalkozások, vagy akár az alapján induló startupok, amellett, hogy az életidejük végére ért termékeket és anyagaikat többször is visszaemelik a gazdaságba, a folyamatos értéknövelés eredményeként jelentős profitot termelhetnének, munkahelyeket is teremtenének és zászlóvivői lehetnének a körforgásos átállásnak. Azonban nagy kérdés jelenleg, hogy ezeknek a szereplőknek a tevékenysége hogyan illeszkedhet a most felálló új hulladékgazdálkodási rendszerbe, milyen anyagáramok hasznosításában marad mozgásterük, akár a MOHU-val együttműködve, akár önállóan. A vállalkozói szféra egyelőre a kötelezetti oldalról az EPR rendelet alapján annyit érez a változás szeléből, hogy regisztrálnia kell a MOHU rendszerébe amennyiben szeretné, hogy júliustól elszállítsák a gyártási hulladékait, persze az EPR díj megfizetése mellett.

A területi tervezésben, a szóban forgó nemzeti szintű tervezéssel párhuzamosan, időközben megkezdődött a települési szintű tervezés is. A TOP Plusz Élhető települések pályázati lehetőségnek is köszönhetően több település készít körforgásos gazdasági stratégiát. Mivel a körforgásos hulladékgazdálkodás vélhetően a MOHU és partnereinek terepe, így a településeknek helyi eszköztárukat elősorban a hulladékgazdálkodás optimalizálásán kívül eső helyi léptékű célok mentén kell meghatározniuk.

Ezek a helyi eszközök az edukáció és a lakossági szemléletformálás mellett kapcsolódhatnak a körforgásos helyi termék előállításhoz, a rövid ellátási láncok fejlesztéséhez, az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez, a rendezvények körforgásossá tételéhez, a helyi körforgásos üzleti megoldások propagálásához, a bioalapú gazdaság alapanyagelőállításához, a természetes vagy a másodnyersanyagokból készült építőanyagok használatához, az épületek adaptív újrahasználatához vagy a természetes vízvisszatartáshoz - csak hogy néhány példát említsünk.

Tudomásunk szerint az elsők között került elfogadásra - az EX-ACT Project Tanácsadó Iroda által elkészített - ongai, rudabányai és tokaji települési körforgásos stratégia, és most készül Putnoké. A kisvárosokat pedig rövidesen követik a nagyobbak is.

Az OECD több ország számára készített a nemzeti szintű stratégiai előkészítő anyagot. A cseheknek mindössze fél év kellett, hogy a parlament által elfogadott hatályos stratégia kövesse azt. Reméljünk nálunk is megmarad a támogató kormányzati szándék és mi is belehúzunk.

A nemzeti szabályozás várható főbb csapásirányai

Az „Úton Magyarország körforgásos gazdaságot célzó nemzeti stratégiája felé” (OECD, 2023) című kiadvány alapján az alábbi stratégiai víziót és célkitűzéseket javasolja az OECD a Miniszterelnökséggel konzultálva, Magyarország körforgásos gazdaságra való átállása érdekében:

Az OECD tanulmánya szerint a Magyarország stratégiai vízióját az alábbi, 2040-ig elérendő célok támogatnák (a 2019-es bázishoz képest):

A várható nemzeti körforgásos gazdasági stratégia és cselekvési terv kiemelt területként kezeli a biomassza- és élelmiszeripar, a körforgásos magasépítés és a műanyag értéklánc területén az anyagfelhasználási hurkok kialakítását. Lássuk, hogy az OECD tanulmány alapján milyen hiányokat, kihívásokat kellene leküzdeni ezen a három területen.

Biomassza- és élelmiszeripar

Az előállítási fázis vizsgálva megállapításra került, hogy előtérbe kellene helyezni a gondos talajgazdálkodást, a fenntartható takarmányfehérje termelés területén pedig új megoldások szükségesek. A feldolgozásban akadályt jelentenek a bioalapú feldolgozóüzemek magas beruházási költségei, a szigorú szabályozás a rovaralapú takarmánytermelésben, a bioalapú melléktermékek, hulladékok komposzttá alakításában meglévő kapacitáshiány és a biomassza hazai feldolgozásának alacsony hozzáadott értéke. A használati fázist vizsgálva ki kell emelni az lejárt vagy lejárathoz közeli élelmiszertermékek adományozásának nehézségeit.

Az életciklus végét érintően jellemző a kapacitáshiány a szelektív hulladékgyűjtésben, magasak a bioenergia-termelés kockázatai (az élelmiszer vagy takarmánytermesztés, a természeti érték megőrzés, és az energetikai célú termesztés verseng egymással), hiányosak az adatbázisok a hulladékáramok és mennyiségek adatgyűjtési rendszereket is fejleszteni kellene.

Horizontális szempontból a vállalati K+F tevékenység hiánya, a körforgásos átmenetet segítő finanszírozási eszközök hiánya, az alacsony innovációs hajlandóság a KKV-k körében, a helyi bioalapú értékláncok hiánya, a fenntarthatatlan élelmiszer-fogyasztási szokások, a hibás élelmiszerpazarlás csökkentési minták megléte, a magasan képzett munkaerő hiánya és a lakosság körében tapasztalható alacsony tudatosság emelendő ki.

Körforgásos építés

A nyersanyag előállítás során több kihívásra kell reflektálnia egy ütőképes stratégiának. A másodnyersanyagok beépítését jelenleg nehéz engedélyezni, minőségi előírások, szabványok szükségesek az ezekből készült termékekre, szükséges lenne a primer (szűz) alapanyagok adóztatására azzal párhuzamosan, hogy a másodnyersanyagok áfáját csökkentenék, fenntartható nyersanyag gazdálkodásra vonatkozó szakpolitika is szükséges lenne. A tervezési fázis kihívásait jelenti az, hogy a településtervezési stratégiák körforgásos szemléletben szülessenek, megjelenjenek az épületek körforgásos kritériumai az anyagválasztásban, vagy az építőipari szakemberek számára álljon rendelkezésre közérthető körforgásos tervezési útmutató. A kivitelezés, illetve gyártás terén nyilvános adatbázis kellene az építőanyag felhasználásról, a környezeti hatások mérését egységesíteni kellene, a közbeszerzési előírásoknak körforgásos szempontokat is integrálniuk kellene. Kevés újrahasznosítást támogató építési műszaki irányelv van hatályban, a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiában pedig nincsenek konkrét körforgásos célok megfogalmazva. A használati fázis elemzése taglalja, hogy jelenleg nincs gazdasági ösztönző az épületek élettartamának meghosszabbítására és a terek rugalmasabb használatára, a támogatási programok pedig nem veszik figyelembe a körforgásos szempontot, jelenleg nem kötelező az energiafogyasztási címkézés.

Az életciklus végét érintően hiányzik egy építési és bontási hulladék (ÉBH) adatbázis, nem kötelező a hulladék helyszíni szétválogatása, kezelése, sem pedig az építőanyagok és építőipari termékek gyártók általi visszavétele. Sokat javítana, ha lenne egy hazai ÉBH stratégia. A kiadott engedélyek és a valós hulladékgazdálkodási kapacitások közötti eltérések lehetnek, az országos hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott célok és mérések végrehajtásához pedig hiányoznak bizonyos intézkedések.

Horizontális szempontból szükséges lenne egy tudásbázisra a körforgásos építéshez, egy adatbázisra az anyagáramok követésére, a digitalizációra az építőipari ágazatokban, és akadályt jelent a gyenge ipari szimbiózis az építőipari szereplők között.

Műanyagok

Egyértelműen problémás anyagok tekintettel arra, hogy jelenleg ezeket az elsődlegesen polimer anyagokat döntően fosszilis energiahordozókból állítják elő. A kibocsátás többsége a csomagolásból és az építőiparból származik.

A teljes életciklus kezdetén a tervezés áll, sajnos a másodnyersanyagok, illetve a fenntartható bioalapú anyagok használatának növelését az ösztönzők szinte teljes hiánya hátráltatja. Gond az is, hogy a műanyag termékeket nem könnyen szétválasztható, homogén részegységekből tervezik, így hasznosításuk is nehézkes marad. A nagymértékben szennyező (mikroműanyagokká bomló) műanyagcsomagolásokkal szemben már lennének alternatívák, de a kiváltásról már a tervezőasztalon dönteni kellene. A gyártásnál problémát jelent az újrahasznosítás érdekében begyűjtött műanyaghulladék nem megfelelő tisztasága, és egyúttal az újrahasznosított műanyagok (másodnyersanyagok) nem megfelelő minősége. Az újrahasznosítási fázist pedig segítené, ha ösztönöznék a körforgásos jellemzőkkel rendelkező műanyag termékek megvásárlását, de egyelőre ezt akadályozza a termékeken lévő újrahasznosíthatóságot, fenntarthatóságot jelző információszolgáltatás hiánya is.

Az életciklus végét vizsgálva elmondható, hogy a műanyag csomagolások visszagyűjtésénél és települési hulladék gyűjtésben jellemző az alacsony szelektív hulladékgyűjtési arány és a csekély mértékű újrahasznosítás. Az építőiparban nagyon alacsony a termékek újrafelhasználásának aránya és a bontási helyszíneken a műanyagok szelektív gyűjtése nem jellemző, ezért hasznosításuk aránya is alacsony.

Horizontális szempontból a műanyagok körforgásával kapcsolatban oktatás és tudatosság elégtelen, a hulladékválogatás és a vegyes műanyagok újrahasznosítása terén alapvető technikai problémák vannak, az adatgyűjtés pedig erősen hiányos.

Összefogás és tempó

Fentieket tehát mind orvosolnia kell tudnia egy hatékony nemzeti körforgásos gazdasági stratégiának. Egyértelmű, hogy a korábbi hulladékgazdálkodási fókuszt ki kell tágítani, teljes életciklus szemléletben kell gondolkodni, és legfőképpen cselekedni. Ehhez pedig a minisztériumok és a MOHU mellett a többi érintett szereplőt is be kell vonni már a parlamenti beterjesztés előtt. Az átláthatóság, a megindult intenzív szakmai párbeszéd folytatása, a kulcsszereplők elkötelezettségének megerősítése nélkülözhetetlen.

De azért a legfontosabb mégiscsak az, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle. Ha egyszer lesz - ne egy újabb stratégia legyen belőle a polcon. És talán nem képzavaros, ha azt is hozzá fűzöm: kétszer ad, aki gyorsan ad.

Korábbi cikkek hasonló témakörben

• Városi körforgásos gazdaság stratégiák által nyerhető előnyök

Gondos gazda módjára kell bánnunk az alapanyagokkal és el kell felejteni a hulladék fogalmát! Miért jó, ha egy település elindul a fenntartható jövőt tekintve egyedüli üdvözítő úton, amelyet még épp, hogy csak kitapostak mások?

Irodalom

• A hazai körforgásos gazdasági stratégia megalapozása (Arany Alexandra Dóra előadása, Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform Konferencia, 2022.11.17.)
• Towards a National Circular Economy Strategy for Hungary (OECD, 2023) - https://www.oecd.org/environment/towards-a-national-circular-economy-strategy-for-hungary-1178c379-en.htm
• „Úton Magyarország körforgásos gazdaságot célzó nemzeti stratégiája felé - Főbb megállapítások” című kiadvány (OECD, 2023) - https://www.oecd.org/env/waste/Highlights-Towards-a-National-Circular-Economy-Strategy-for-Hungary_HU.pdf