Interjú Róka Lászlóval, a MEGAKOM Tanácsadó Iroda egyik alapítójával

“A zűrzavarban lásd meg az egyszerűséget! A káoszban találj harmóniát! A nehézségekben rejlik a lehetőség.” (Einstein)

Laci, mi motiválta a MEGAKOM létrehozását?

1997-ben járunk. Akkor én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője voltam, az egyik alapító- és jelenlegi tulajdonostársam, Kézy Béla pedig a kollegám. Az ügynökség munkáját abban az időben számos szakértő támogatta – egytől egyik külföldiek. A mai napig emlékszem arra, amikor az egyik ilyen külföldi tanácsadó készített egy rövid angol nyelvű tanulmányt arra vonatkozóan, hogyan kellene fejleszteni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. A dokumentum átnézése után nálam végleg betelt a pohár: az anyagban szinte alig volt önálló gondolat. Emlékszem, arra gondoltam: ilyet – sőt ettől sokkal jobbat – mi is tudunk csinálni, hiszen rendelkezünk a szükséges módszertani ismeretekkel, a helyi kontextust pedig sokkal jobban értjük, mint egy külföldi szakértő.

Akkor, 1997-ben határoztuk el Bélával, hogy csináljuk meg mi magunk a saját tanácsadó cégünket. A felismerést tett követte, összeállt a kirakós minden eleme és 1998-ban elindítottuk a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Irodát (www.megakom.hu).

Milyen volt a közhangulat a 25 évvel ezelőtti Magyarországon?

Negyedszázaddal ezelőtt Nyíregyházán létrehozni egy olyan tanácsadó céget, amelyik EU-s programozással és területfejlesztési tanácsadással foglalkozik – nos, ez szinte lehetetlennek tűnt. Mi azonban hittünk magunkban és éreztük: eljött az ideje annak, hogy a külföldi tanácsadók szerepét végre fokozatosan magyar szakemberek vegyék át. Ebben az átalakulásban mi a legelsők között akartunk lenni.

A kilencvenes évek végén ilyen lelkes, optimista és kísérletező volt az általános közhangulat is az országban. Szinte mindenki reménykedett a szebb jövőben, a jobb életben és a közös európai létben. Hiszen, ha belegondolunk, már elő volt készítve a NATO csatlakozásunk (csatlakozás: 1999.03.12-én). Már biztos volt az EU-s csatlakozásunk (csatlakozás: 2004.05.01-én). Ekkor már pályázhatóvá váltak a vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújtó EU-s előcsatlakozási alapok (PHARE program). És mindenki kíváncsian és reményekkel telve várta 21. századot.

Akkor minden elérhetőnek és megvalósíthatónak tűnt, ha kellő tudással, tapasztalattal és kitartással rendelkeztél. Nem a pénz volt a legfontosabb, hanem a kitartás és a hit. És itt persze nem a bigott vallásos hitre gondolok, hanem arra, hogy hittünk magunkban és hittünk Magyarország jövőjében. Most visszatekintve látom csak, hogy micsoda egyéni és társadalmi erő szabadult fel akkor. Örülök, hogy aktív tagja és alakítója lehettem ennek a korszaknak. Remélem, lesz még ilyen hangulat az országban!

Milyen volt szakértőnek lenni az ezredfordulón?

Ketten a tulajdonos társammal belevágtunk a munkába. Az elején óriási lelki nyomást jelentett számunkra, hogy bebizonyítsuk magunknak és másoknak is: helyt tudunk állni ezen a piacon. Nem kíméltük magunkat, szinte éjjel-nappal dolgoztunk. Ha egy budapesti, szegedi, vagy pécsi ügyfél arra kért minket, hogy menjünk el hozzá másnap reggel 8, vagy 9 órára egy megbeszélésre, mi szemrebbenés nélkül mondtuk, hogy ott leszünk. Pedig ezek az utak Nyíregyházáról 4-6 órások voltak, oda és ugyanannyi még aznap vissza. Bizony sokszor éltük meg a napfelkeltét és a napnyugtát a kocsiban utazva.

Azt már a munkánk legelején tapasztaltuk: van egy gyanakvás azzal kapcsolatban, hogy a cégünk nyíregyházi. Ugyanis abban az időben szinte minden szakértői munkát külföldi vagy budapesti (esetleg külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező) tanácsadó cég végzett - még akkor is, ha sokkal drágábban dolgoztak, mint mi. Megértettük, hogy ha növekedni akarunk, budapesti céggé kell válnunk. 2002-ben ezért megnyitottunk egy budapesti irodát és létrehoztuk Budapesten az Ex Ante Tanácsadó Irodát (www.exante.hu). Ezt követően, már az egész országban és külföldön is tudtunk munkát vállalni. Elkezdtünk növekedni és az Ex Ante-val közösen meghatározó tényezővé váltunk ezen a szakértői piacon.

Szerinted cégként tudtatok hatást gyakorolni a környezetetekre?

Már a munkánk legelejétől dolgozott bennünk egy küldetéstudat, sajátos drive, bizonyítási vágy. Szakmailag a legjobbak közé akartunk kerülni és a kezdetektől pozitív hatást akartunk kifejteni a környezetünkre.

Ez a szándék hajtott minket amikor 2000-ben megszerveztük az első Tokaji Területfejlesztési Konferenciát (www.urban21.eu), majd a sikeren felbuzdulva 18 éven keresztül minden évben megtartottuk azt. Minden érintett szakember az országban fontosnak tartotta, hogy évről évre jelen legyen a konferencián, előadónak lenni pedig komoly szakmai elismerést jelentett. Néhány év alatt ez a rendezvény vált a területfejlesztés egyik fontos hivatalos és informális módszertani és tudásmegosztó helyszínévé, az egyre bővülő szakmai közösség stabil találkozási pontjává. A városfejlesztés meghatározóbbá válásával aztán a Tokaji Konferencia átalakult, megújult, és új köntösben – de a hagyományos értékek megőrzése mellett URBAN21 Konferenciaként (www.urban21.eu) kerül megrendezésre.

Persze nem csak konferenciát szerveztünk: a kezdetektől fontos küldetésünknek tartottuk, hogy munkánkkal segítsük a kelet-magyarországi megyék – különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye -kistérségeinek és városainak fejlődését. Számos város fejlesztési stratégiájának kidolgozását végeztük és végezzük ma is – és mindig is azt éreztük, hogy fontos missziót teljesítünk, hiszen a stratégiákon keresztül befolyásolhatjuk egy-egy település fejlődési folyamatait, a hazai és nemzetközi jógyakorlatok adaptálásával pedig hatékonyan tudunk hozzájárulnia legégetőbb városi problémák kezeléséhez.

Szintén fontos értéknek tekintjük a szakmai tudásmegosztást is. Sosem féltünk attól, hogy valaki megszerzi és felhasználja az általunk kidolgozott módszertanokat, vagy egyszerűen csak felhasználja a mi szakmai anyagainkat. Folyamatos tanulás, fejlesztés és innováció nélkül, kizárólag mások anyagainak felhasználásával hosszú távon úgy sem lehet hiteles és sikeres egy cég – viszont hiszünk a tudásmegosztás fontosságában, ezért mindent megteszünk az általunk megszerzett tudás, megismert jó gyakorlatok, fejlesztett módszerek minél szélesebb körű elterjesztése érdekében. Részben ez volt a célja a már említett szakmai konferenciák megszervezésének, és ezért indítottunk el 2020-ban egy szakmai blogot is (www.urban21.blog.hu). Jelenleg havi 2 alkalommal jelennek itt meg bejegyzések. Sőt ma már a hagyományos blogcikkek mellett videók, podcastok is megjelennek (Urban21 podcast: Spotify, YouTube). Ezen kívül elindítottunk egy hírlevelet is, amely rendszeresen közöl híreket, szakmai érdekességeket és jó gyakorlatokat a fejlesztéspolitika világából (lásd: MEXA NEWS).

Sikerek és kudarcok?

Fontos sikernek tartom a nemzetközi projektjeinket és az évek során kialakított nemzetközi kapcsolatrendszerünket. Az elmúlt 10 évben szinte valamennyi EU-s tagországban voltak és ma is vannak általunk koordinált olyan transznacionális együttműködési projektek, amelyben a magyar és a külföldi partnerek valamilyen közös probléma megoldásában működnek együtt. Erre néhány példa: a Duna Transznacionális Program (DTP) által társfinanszírozott CityWalk projekt keretében a gyalogosbarát városok kialakításán dolgoztunk együtt partnereinkkel, a szintén DTP által társfinanszírozott TalentMagnet és az URBACT program keretében megvalósuló C4TALENT projektek a kis- és közepes városokat segítik a tehetséges fiatalok megtartásában és visszavonzásában. Ennek a munkának a legnagyobb elismerése az volt, hogy 2019-ben az általunk is fejlesztett és menedzselt CityWalk projekt elnyerte a RegioStars közönségdíjat (a díjátadásról készült képen Kézy Béla kollégám, a projekt vezető szakértője veszi át a díjat Danilo Ceh vezető projekt menedzser és Lukovics Miklós kommunikációs vezető társaságában).

A RegioStars közönségdíj átvétele

Persze a díjak mellett talán még fontosabbak a hétköznapi sikerek – ezért tartjuk fontosnak a városrehabilitációs projektjeinket – hiszen ezekkel közvetlenül és kézzelfogható módon tudtunk hozzájárulni egy-egy város fejlesztéséhez. Az elmúlt negyedszázadban több olyan komplex városi projekt előkészítésében és végrehajtásában vettünk részt aktívan, amelyek pozitívan változtatták meg városaink életét és arculatát. Erre néhány példa: Nyíregyháza, Hajdúszoboszló, Tokaj, Nyírbátor, Nagyecsed, Nagykálló, Tiszalök, Mezőtúr, Nyírmada, Újfehértó, Kemecse.

Fontos sikerként értékelem azt is, hogy számos fiatal kezdte pályáját és szerezte meg az alapvető szakmai ismereteket (csakúgy, mint az általunk következetesen képviselt értékrendet) a Megakomnál   – és szinte kivétel nélkül kiváló szakemberekké váltak. Közülük sokan még ma is a munkatársaink, akik pedig már nem, azok - akár az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben vagy magyar kormányzati szervekben dolgoznak - büszkék arra, hogy a Megakomnál tanulták a szakmát - és az emberséget.

Kudarcok? Természetesen voltak azok is, de azokról inkább majd egy másik alkalommal mesélek.

Végezetül mit gondolsz, mi lehet a jövő missziója a MEGAKOM számára?

Az egyik talán az, hogy szakmai hírvivőként terjesszük a településeinken az új, az előremutató, az életminőséget javító városfejlesztési irányzatokat, jó gyakorlatokat, megoldásokat.

A másik misszió lehet, hogy felhívjuk a városaink figyelmét a robbanásszerű jövőbeni változásokra (pl.: technológiai, klimatikus, életmódbeli) és segítsük őket a változásokra való felkészülésben.

Annak érdekében, hogy erre képesek legyünk, tanácsadóként rendelkeznünk kell egy sajátos szemléletmóddal: folyamatosan figyelnünk, követnünk kell a változásokat és a munkánk során adaptálnunk kell azokat a konkrét problémák megoldásában. Ehhez pedig nincs is más dolgunk, csak követnünk kell a honlapunkon található missziónkat:

„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá.” (Periklész)