Miskolc vezetése 2021-ben a várost érintő problémákkal való szembenézés alapján kezdeményezte a “Miskolc a mi helyünk!” mottójú társadalmi innovációs projektet, mely Közép-Európában egyetlenként kapott támogatást az Európai Uniótól. A 4IM-program célja a szegénység elleni hatékony intézkedések beazonosítása, új szociális modell kidolgozása volt - a város társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében. A projektet 2024. május 7-én, zárókonferencián értékelték a szakemberek. A megvalósítók az együttműködő partnerek képviselői, valamint az érintett szakpolitikai döntéshozók számára ismertették a projektben megvalósult tevékenységeket, a felhalmozott tapasztalatokat és az elért eredmények jövőbeni hasznosításának lehetőségeit.

A “Miskolc a mi helyünk!” mottójú 4IM-program kapcsán Varga Andrea Klára, Miskolc Megyei Jogú Város humánpolitikáért is felelős alpolgármestere az alábbiakban összegezte a programot:

- Annak érdekében, hogy Miskolc korszerű módon tudjon segítséget nyújtani az erre rászoruló családoknak és városrészeknek, a mára elavult, 20-30 évvel ezelőtt alkotott törvényi kereteink, közszolgáltatási módszereink és intézményi képességeink helyett új módszereket és eljárásokat kell kidolgozni. Ez pedig nem csupán időt igényel, de kísérletezést, új gondolatokat, eszközöket, a régi problémák újszerű megközelítését is. A 4IM, mint kísérleti projekt a szegénységi és rászorultsági valóságunkkal való szembenézésen alapul. Azt a célt szolgálja, hogy megnézzük, hogyan tudnak a városban működő szociális szolgáltatók a lehető leghatékonyabban együttműködni, hogy eljussanak a segítségre szoruló családokhoz. Ebben a munkában számos intézmény és szervezet vett részt, valamint a Tetemvár és a Bábonyibérc többszáz lakója, akik nélkül a program nem valósulhatott volna meg.Forrás: 4IM projekt

Miskolc szociálpolitikával és szociális szolgáltatásokkal foglalkozó szakemberei előtt ismert, hogy a város 16 fejlesztendő városrészén mintegy 10 ezer fő él és létszámuk növekszik. A most befejezett 4IM-projekt célja az volt, hogy két kiválasztott terület (Tetemvár és Bábonyibérc) lakosait bevonva, olyan intézményi képességek és szolgáltatások szülessenek, amelyekkel elősegíthető e leszakadó rétegek visszatalálása a munkaerőpiacra, valamint, hogy önellátási képességüket erősítve maguk is hozzájáruljanak a szegénység, egyben az intézmények leterheltségének csökkentéséhez. A 4IM-program tétje az, hogy a kidolgozott módszerek kiterjeszthetőek legyenek a város többi részére is.

Ehhez azonban ismerni kell a valóságot.

Terepi felmérés a tisztánlátás érdekében

Az új szociális modell kidolgozásához mindenekelőtt azzal kellett tisztában lennie a szakembereknek, hogy mik a jelen kor problémái a két területen élők esetében. Az ehhez szükséges terepi felmérést a Miskolci Egyetem végezte el mind a Tetemváron, mind a Bábonyibércen. A vizsgálatok tárgyát a háztartások szocio-demográfiai helyzete, erőforrásai és kötődései képezték, valamint az egyének motivációja. A vizsgálat szerint a két városrészen kiemelkedően magas, 40-60%-os a mélyszegénység, ami különösen a kiskorú gyermekek körében magas. A szakemberek szerint beavatkozás nélkül mindkét városrész rövid időn belül “depressziós zónává” válhat, de tudatos intézkedésekkel a jelenlegi folyamatok megállíthatóak, az ott élő lakosság mobilizálható és bekapcsolható a város vérkeringésébe.Forrás: 4IM projekt

A 4IM-program eredményei

A 4IM-projekt az integrált szolgáltatásnyújtás innovatív és bővíthető modelljét dolgozta ki, amely a szociális, oktatási és foglalkoztatási szolgáltatások célzott összehangolását biztosítja Miskolcon. Az eredményekről Márczis Márta, a 4IM-projekt szakmai módszertani vezetője, Miskolc polgármesterének kinevezett szakértője az alábbiakat mondta el:

- Ebben a projektben Miskolc a város régi problémáira adandó, új válaszok kidolgozását tűzte ki maga elé. A munka a résztvevőktől rengeteg energiát és kitartást igényelt, részben a felmerülő megoldandó feladatok, az intézményi párbeszédek és a magas színvonalra tett szakmai elvárások miatt is. De kijelenthetjük, hogy a program sikeres és folytatható. A folytathatóság és fenntarthatóság sokat elmond az elért eredményekről, amelyek ilyen rövid idő alatt önmagukban is kiemelkedőnek tekinthetők.

A program foglalkoztatási, képzési vagy egyéb aktiváló tevékenységében több mint 300 fő vett részt. A fiatal édesanyáknak, illetve az évek óta GYES-en, GYED-en lévők számára reintegráló tréningeket tartottak, melyek célja az élethelyzetük feltárása, tudatosítása volt, támogatva őket az önismeretben, önbizalomépítésben és a munkaerő-piacra való kijutásban. A pályaorientációs tréning az önismeret fejlesztésén keresztül segítette a szakmával nem rendelkezőket a pályaválasztásban. A motivált aktív korúakkal pedig a digitális álláskeresési tréningek során ismertették meg az okos eszközökön keresztül történő álláskeresést. Megtanultak önéletrajzot írni és többek között megismerték az álláskereső platformokat.

Az új szolgáltatási rendszert a város kiterjeszti további városrészekre, és elindult az adaptáció a hasonló társadalmi problémákkal küzdő szlovákiai partnervárosban, Kassán is.

A két kísérleti városrészben javult a foglalkoztatási és a szociális szolgáltatások elérése.

Városi szinten a szervezetközi és személyközi kapcsolatok megerősödtek, akárcsak az együttműködés igénye és struktúrája, ami biztosítja, hogy a projekt befejezése után is folytatódjék a közös munka. Az, hogy a MESZEGYI aktív részt vállalt a projekt megvalósításban, és az új módszerek beágyazódtak a városi szociális ellátó intézmény munkájába, a folytatás egyik legfontosabb garanciája. Továbbá az is, hogy Miskolc ebben a két és fél évben megkezdte beilleszkedését a hasonló városi kezdeményezések európai hálózatába, és ez a jövőben jól használható kapcsolatokat teremtett a város számára.Forrás: 4IM projekt

A 4IM-program során a szakemberek számos innovatív intézményfejlesztési és a motivációt, az aktív részvételt segítő eszközt alkalmaztak, amelyeket az intézmények és a szakemberek továbbra is használni fognak. Ilyen a Miskolci Egyetem által helyi viszonyokra kidolgozott ’Jólét Mutató’, mely adott személy objektív és szubjektív jóllétét méri az egészségügy, a gazdasági tényezők, az oktatás, a társadalmi kapcsolatok, a biztonság és a szubjektív jólét kategóriáiban. A program során elkészült a közösségi coaching útmutató, amelyet a 4IM-team megosztott a kassai szereplőkkel is. A megszokott projekt kommunikáció mellett fejlesztési kommunikációs eszközöket is használt a program, amelyek eredményeként kialakult a közös nyelv és a közösen megfogalmazott üzenetek a résztvevők között. Végül, de nem utolsósorban, öt integrált szolgáltatási csomag (foglalkoztatási, oktatás-képzés, életkörülmény javító, “nyitott kapu” és motiváló-mobilizáló) került kialakításra és tesztelésre a rászorulók problémáinak kezelése érdekében, az érintett szolgáltatók szoros együttműködésével.

A legfontosabb eredmény az új paradigma, amelyre építve Miskolc város kialakított egy hatékonyabb szolgáltatási rendszert, amely összehangolt módon, a családok és egyének együttműködő részvételével tudja segíteni a rászorulók komplex problémáinak megoldását. 

Szerző: boros-toth