Forrás: Gonda Tibor – Alternatív turizmus c. kötetének borítója
Lassan véget ért a nyár…és idén a szüret időszakán is kifejezetten hamar túlestünk.
Amióta folyamatos a hőmérsékleti adatok rögzítése (174 éve), tavaly volt a legmelegebb év a Földön, az 2024-es júliusi európai átlaghőmérséklet pedig 1,49°C-kal haladta meg az elmúlt 30 év júliusi átlagát. Ráadásul Európa három legmelegebb éve is mind 2020 óta történt – az elmúlt hónapok után biztos, hogy idén újabb rekordot döntünk. Idén több hőhullám is elérte Európát, augusztusban pedig még a korábbiaknál is melegebb volt, például több horvát városban is hat évtizedes melegrekord dőlt meg.
1. ábra: A globális felszíni léghőmérséklet havi anomáliái (°C)
1850-1900-hoz viszonyítva 1940 januárjától 2024 júniusáig, a következő év júliusától júniusáig terjedő 12 hónapos időszakok idősoraként ábrázolva.
Cikkem megírását az ihlette, hogy vajon hogyan hat az extrém meleg a hazai turizmus alakulására, mire kell felkészülni a turizmus fejlesztési folyamatai / tervezése során, illetve hogyan lehet versenyképes egy turisztikai szereplő a klímaválság idején is?
Szerintem mindenképp azzal kell kezdeni, hogy végigolvassa ezt a blogbejegyzést!
Kezdjük a legalapvetőbb kérdésekkel, amelyeket mind a turistáknak, mind a turisztikai szereplőknek újra kell gondolnia a szolgáltatói oldalról:
- Hová és mikor menjünk nyaralni?
- Városnézés lehetséges-e még a nyári szezonban?
- Mennyi időt töltünk inkább a lakásban vagy programozunk inkább klimatizált helyiségekben?
- Mikorra és milyen helyszínen tűzzenek ki esküvőt vagy bármilyen programot, rendezvényt?
Ezeket is mind a hőérzet határozza meg, a felmelegedés miatt a turisztikai időszakok eltolódása is tapasztalható már hazánkban is.
Fenntarthatósági kérdések
A fenntartható utazás az elmúlt években az idegenforgalom egyik legfontosabb trendjévé vált. Induljunk globális szintről:
Az Euromonitor International létrehozta a fenntartható utazási indexet, hogy segítse a desztinációkat és az utazási vállalkozásokat a turizmus rugalmasabb formájára való áttérésben, amely figyelembe veszi a pozitív és negatív hatásokat, egyensúlyt teremtve a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között. Az index lehetővé teszi az országok számára, hogy felmérjék teljesítményüket a legfontosabb fenntarthatósági pilléreken, hogy a szavaktól a tettekig eljussanak.
A Fenntartható Utazási Index 2023-ban a 17 első helyen európai országok szerepelnek- élén továbbra is Svédország áll, a 2. helyen Finnország, a 3. pedig Ausztria.
2. ábra: Fenntartható utazási index - Top 20
Forrás: euromonitor.com
Kutatások azt is kimutatták, hogy az éghajlatváltozás problémája körülbelül egytizede a turizmus miatt van jelen (CNN (index.hu)). Az eredmények javítása és a fenntarthatóbb utazás a turizmus környezetbarátabbá tételén alapul. A közlekedési módokban már radikális lépések is történtek: egyes európai országok már tavaly lépéseket tettek a légi közlekedés visszaszorítására, Belgiumban a rövid távú járatok és a régebbi repülőgépek utasaira megemelt adót kell fizetni az alternatív utazási formák ösztönzése érdekében, Franciaország be is tiltotta a rövid távú belföldi járatokat, ahol ugyanaz az út vonattal két és fél óra alatt megtehető.
Változtatnunk kell azonban nemcsak az utazási módjainkon, hanem az úticéljainkon és utazási szokásainkon is.
A pandémia és egyéb globális változások miatt soha nem volt még ennyire fontos időszak a turisták utazási preferenciáinak és szokásainak megértésére. A gazdaságra jó hatással volt, hogy a turizmus elérte ugyan a pandémia időszak szintjének 84%-át (2023-ban), de minden megváltozott, különösen a fogyasztói értékek és prioritások. Az Euromonitor International 2023-as jelentéséből kiderült, hogy a londoni utazók 10%-kal többet fizetnek a fenntartható utazásért és 41%-uk hajlandó 30%-nál is többet fizetni a kaland- és ökoturizmusért.
A fogyasztói tudatosságon kívül kiemelten fontos az egyes országok nemzeti szintű stratégiája és saját ösztönzői a fenntartható működéshez és a fejlesztésekhez. Horvátországot például a fenntartható turizmus fejlesztésében vezető országként ismerik el a világon, és azon kevés országok közé tartozik, amelyek rendelkeznek turisztikai törvénnyel (Horvát Idegenforgalmi Törvény), amely lehetővé tette, hogy minden egyes desztináció pontos adatok alapján a fenntarthatóság irányába fejlődjön, a jó gyakorlataik pedig iránymutatásként szolgálnak a turizmus fejlesztéséhez más országokban is.
Koppenhága elindította a CopenPay nevű fenntartható turisztikai programot. Azok a turisták, akik a tömegközlekedést választják, kerékpároznak, környezetbarát éttermekben étkeznek, vizespalackjaikat maguk töltik fel, és más klímavédelmi kezdeményezésekben vesznek részt, megjutalmazzák egy csésze kávéval vagy ingyenes múzeumlátogatással.
És mi a helyzet most Magyarországon, mi az irány?
Országos szinten tekintve a zöld technológia és az utazási folyamatok digitalizálása két biztos módja annak, hogy segítsük a nettó nullához vezető utat. A digitális és zöld átmenet már elindult, de a turisztikai szereplők még nem igazították stratégiáikat a globális közös célok felé, hiszen egy covid-járványt és energia-válságot követően javarészt a túlélésért küzdenek.
A hazai turisztikai célú fejlesztések forrása döntően támogatás, amelyek zöme az elmúlt két évtizedben az uniós forrásokhoz köthető. A gazdasági fenntarthatóság és a tudatos tervezést elősegítő desztinációmenedzsment-tevékenység csak nagyon ritkán jelent meg a korábbi felhívásokban.
2022-ben az Európai Bizottság megjelentetett Turizmus Átállási Pálya (Transition Pathway for Tourism) c. stratégiai dokumentum, amely a digitális és zöld átmenetet hivatott felgyorsítani a szektorban. A dokumentum fő célja, hogy körforgásos, illetve környezetbarát szemléletre épülő szolgáltatásokat szorgalmazzon a turizmusban, illetve az adatmegosztás fontosságát hangsúlyozza az innovatívabb szolgáltatások érdekében. Emellett foglalkozik a szolgáltatások sokszínűségének és hozzáférhetőségének javításával is.
A témának új aktualitást ad Magyarország EU-elnöksége és a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia aktuális frissítése is.
A turizmus hazánkban is fejlődik, hiszen a Világgazdasági Fórum 2024-es Utazási és Turisztikai Fejlesztési Index (TTDI) rangsora szerint Magyarország 119 ország közül a 37. helyen végzett, ráadásul 2019 óta öt helyet ugrott előre. A fenntarthatóság fontosságával tisztában vannak a turisztikai szereplők és felhasználók is, azonban a gyakorlatban még kevésbé tudják érvényesíteni a szemléletváltást komplex módon. Pedig sürgős és kollektív cselekvésre van szükség az egyes desztinációkban és valódi lépésekre. Ebben a stratégiai irányokat meghatározó EU-s és hazai fejlesztéspolitika és a források orientáltsága is segítséget fog nyújtani a közeljövőben, de addig is megfontolandó mindenkinek az újragondolás és újrapozicionálás a változások tükrében.
A turisztikai szektor 4, újra-gondolandó fenntarthatósági kérdése
A fenntarthatóság, mint szemléletmód a turisztikai fejlesztések területén is kikerülhetetlen tényezővé vált napjainkban. A főbb stratégiai kérdéseket 4 témakörbe gyűjtöttem össze, melyeket mind desztináció szinten, mind egyéni szinten is minden hazai turisztikai szereplőnek is érdemes újragondolnia:
1. Szezonalitás – változó éghajlat
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adataiból kiderül, hogy Európában 1970 óta az extrém hőség a klímaváltozással kapcsolatos halálesetek fő oka, emellett fokozódtak az erdőtüzek és viharok fenyegetése. Emiatt már évekkel ezelőtt kialakult az a trend a déli országokban, hogy a nyári hónapokban a helyiek elköltöztek lakóhelyükről, hűvösebb, hegyvidéki területekre. Az elviselhetetlen hőség és szélsőséges időjárási események a külföldi turistákat is visszafogták. Az extrém időjárás és a felmelegedés okozta problémák miatt várhatóan a következő időszakban újragondolásra kerül majd a szezonalitás.
2. Fenntarthatósági védjegyek
Manapság már a mindennapokban is érzékelhető klímaválság miatt egyre fokozódik az emberekben a klímaszorongás, főleg a fiatal generáció tagjaiban. A globális turizmus piacán egyre inkább elvárás a fenntarthatóság. Várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz a nemzetközi fenntartható turisztikai minősítéseknek már a desztinációk kiválasztásakor is, amelyek a világon mindenhol ugyanazt az egyértelmű fenntarthatósági értékeket közvetítik, ráadásul növelhetik a hitelességet és a bizalmat a turisták és a partnerek körében.
2024. március 25-én megszüntette a booking.com a korábbi, saját standardokon alapuló fenntartható turisztikai programját és áttért a kizárólag a nemzetközi fenntartható turisztikai minősítő rendszerek által biztosított tanúsítványok használatára a fenntartható szálláshelyek jelzése érdekében. Ezzel 18-ra csökkent a foglalási portálon elérhető fenntartható szálláshelyek száma Magyarországon –Szlovéniában meghaladja a 110-et, Dániában a 170-et, Olaszországban a 280-at.
A Green Destinations fenntartható desztinációminősítő rendszer pl. 90 országban van jelen, a Good Travel Seal tanúsítvány, amely a szolgáltatókra vonatkozik, 24 országban jelenti jelenleg ugyanazt a minőséget. A nemzetközi védjegy tehát jelentősen növeli a fenntarthatósági üzenetek hitelességét. A minősítéssel elérhető az a 2 évig érvényes védjegy, amely egyértelműen megmutatja a vendégeknek, hogy a fenntarthatóság 10 területét figyelembe veszi az adott szolgáltató.
Good Travel Seal tanúsítvány fenntarthatósági területei
Forrás: https://www.greendestinations.org/home/what-we-do/solutions-for-businesses/good-travel-seal/
A program 3 szinten összesen 5 fokozatot kínál a vállalkozások fenntarthatósági törekvései elismeréséhez a bronztól a gyémánt fokozatig. Az autentikus és természetközeli hazai kirándulásokat szervező vállalkozás, a Humtour Magyarországon elsőként szerezte meg 2024. augusztus 9-én a Good Travel Seal fenntarthatósági minősítést (platinum).
Magyarország első minősítést megszerző vállalkozása
Forrás: https://www.facebook.com/Humtour
A nagyvállalatok számára 2024-től kezdve kötelező az ún. ESG jelentés elkészítése, amely a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságért tett céges lépéseket mutatja be. Ez azt is jelenti, hogy egyre tudatosabban választanak a céges programjaikhoz is turisztikai szolgáltatásokat – legyen az szálláshely, rendezvényhelyszín, étterem vagy attrakció. A nemzetközi fenntarthatósági minősítés megkönnyíti a vállalatok munkáját, hiszen a minősítéssel rendelkező turisztikai vállalkozások biztos, hogy megfelelnek az ESG szempontrendszerének.
3. Energetikai megújulás szükségessége
A turizmus szénlábnyoma becslésektől függően a globális kibocsátásoknak mintegy 5–10 %-át teszi ki. A turisztikai célpontok (például az utazási és a turizmus-vendéglátás ágazat) energiaigénye részben felelős ezekért az adatokért. Ráadásul a turizmustól függő távoli és szigeti gazdaságokban gyakori az energetikai bizonytalanság, a rendkívül ingadozó szezonális energiakereslet, és e gazdaságok ki vannak téve a szállított fosszilis tüzelőanyagok áringadozásának, mivel villamos energia ágazatuk általában a helyi, fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveken és/vagy összeköttetéseken alapul.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a fenntarthatóság és a turisztikai célpontok helyi szükségleteinek kielégítése érdekében az energetikai infrastruktúra korszerűsítésére van szükség. A turisztikai ágazatnak pénzügyi és környezetvédelmi szempontból is érdemes beruháznia új és továbbfejlesztett energetikai infrastruktúrába, a helyi megújulóenergia-termelésre és az energiahatékonyságra helyezett hangsúllyal.
4. Szemléletváltás - Új irányok, trendek
Az uniós polgárok 82%-a készen áll arra, hogy a fenntarthatóbb gyakorlatok javára megváltoztassa viselkedését. Minden harmadik polgár készen áll arra, hogy többet fizessen ezekért a változtatásokért. Az országok, a korcsoportok között és az iskolai végzettség tekintetében azonban vannak különbségek, ezért érdemes lenne figyelemfelkeltő kampányokat szervezni a fenntartható turizmus előnyeiről és lehetőségeiről.
Amellett, hogy egyértelműen segítenek a természeti örökség és környezet megőrzésében a fenntarthatósági gyakorlatok több új irányvonalat is megindítottak a turizmusban, gondoljunk csak a már széles körben elterjedt ökoturizmusra vagy kerékpáros turizmusra.
A lassú turizmus népszerűsége például hazánkban is egyre inkább nő. Az utazók visszavágynak a természetbe, ahol kiszakadva a mindennapok rohanó világából, megtapasztalhatják a hagyományos életmódot és a helyi kultúrát. A lassú turizmus lehetőséget ad az elmélyülésre és egy másfajta életstílus megismerésére. A lassú turizmus egy fenntartható turizmusformát képvisel, ami az élettempó lassítására és a helyi kultúra, természet, gasztronómia és közösség felfedezésére összpontosít. Ennek az élményutazási megközelítésnek a célja a testi, a lelki és a mentális feltöltődés, az ökológiai lábnyom minimalizálásával. Erre jó példa a sarudi Élményfalu, ahol a helyi erőforrásokra és a helyi lakosok bevonására építve erősítik a település identitását, ugyanakkor az utazók igényeihez igazodva minőségi élményt nyújtanak az oda érkezőknek. A sarudi Élményfalu különleges attrakció, különleges hangulattal és a Tisza-tó egyik legszebb strandjával, szolgáltatásainak középpontjában pedig a természeti értékek állnak. Legnépszerűbb szolgáltatásai közé tartozik a kerékpárkölcsönző, a vízi bázis és a kisállatkert. Az üzemeltetők célja, hogy tematikus hétvégék és programok szervezésén keresztül a vidéki élet szépségét közelebb hozzák a modern kor emberéhez, melyhez a Huculudvar és az Apraja Farmja Parasztudvar kiváló lehetőséget biztosít. Sarud jövője lehet a természetközeli értékeit megőrző pihenőfalu imázsának felépítése, ahol kuriózumként bemutatva megtanítják a régi értékeket, például a kenyérsütést, a szövés-fonást, a háztáji gazdálkodást. Az Élményfalu a vidékfejlesztés egyik különleges mintaprojektjének tekinthető, ahol jelentős állami források bevonása nélkül sikerült egy olyan komplex turisztikai attrakciót megvalósítani, melyben az attrakciófejlesztés egyúttal a települést és az ott élők életminőségét is meghatározó mértékben javítja.
- videó: Új köntösben a sarudi Élményfalu
Másik érdekes trend is kialakult például a gasztroturizmus vonalán, ahol kibontakozóban van, hogyan lehet például az erdei alapanyagokat és az egyéb zéró kilométerről érkező alapanyagokat beemelni a gasztronómiába, hogyan lehet minderre gasztroturisztikai programokat építeni és hogyan épülhet fel ebből egy, a térséget márkázni tudó fenntartható, egyedi desztinációs turisztikai kínálat. Jópéldaként említhető Miskolcon és környékén a Bükki Kör tagjai, akik az elmúlt években egy különleges gasztroturisztikai programcsomagot dolgoztak ki, amelynek központjában az erdő ehető kincseinek a felfedezése, fókuszba állítása áll, s amely mára önálló desztinációs turisztikai márkává nőtte ki magát. 2024. tavaszán pedig már nemzetközi konferenciát is szerveztek a témában („GASTOUR – non-wood forest-based gastronomy and ecotourism”). A konferencia célja az elért eredmények bemutatásán kívül az együtt gondolkodás a gasztroturisztikai szakma hazai és külföldi meghatározó személyiségeivel arról, hogy az erdei alapanyagokra, valamint helyi termékekre építő gasztronómiának milyen turisztikai termékfejlesztési lehetőségei, irányai vannak, s hogyan tud mindez hozzájárulni a fenntartható turizmus fejlesztéséhez és az SDG-k eléréséhez. A konferencia másik fontos kérdésköre, hogy mit tehetnek a turisztikai szolgáltatók azért, hogy a nagyvállalati fenntarthatósági igényeket is kielégítve fenntartható rendezvény-helyszíneket tudjanak biztosítani – gondolva itt széleskörű fenntarthatósági problémákra is, például az energiafelhasználásra, saját kertre, ahol az alapanyagok megtermelhetőek, hulladékmentes főzésre (zero waste), műanyaghasználat csökkentésére stb.
- videó: Ehető erdő
Remélem, hogy érdekes, új információkat is tudtam behozni a témába és talán a szemléletváltás során egyre több embernél kialakul a „big picture” szemléletmód.
Konklúzióm ezután a blogbejegyzés után csak annyi, hogy egy változó korszakot élünk és jelenleg nem csak a turisztikai versenyképesség múlik azon, hogy mennyire alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz, hanem puszta létünk és jövőnk is – nézhetjük ezt globálisan vagy egyéni szinten, de mindannyiunk közös érdeke, hogy a fenntarthatóságot minél komplexebb módon gyakoroljuk az életünk minden területén, így utazásaink során is; illetve, hogy a turizmusban az „újratervezés” mindenkinek ajánlható.
Korábbi blogbejegyzéseinkben olvashattak kollégáimtól a kapcsolódó jövőbeni változásokról és egyéb tématerületekről:
- ESG és fenntarthatóság – 5 elég nagy dolog, amit minden cégvezetőnek tudni kellene a hosszútávú versenyképesség érdekében
- Hogyan tervez(z)ünk városokat a jövőben?
https://urban21.blog.hu/2023/12/05/hogyan_tervez_z_unk_varosokat_a_jovoben
- Nettó Zéró Városok, avagy egy diófa ültetés tanulságai
https://urban21.blog.hu/2023/09/26/netto_zero_varosok_avagy_egy_diofa_ultetes_tanulsagai
