Éjfél van, ideje felkelni. Gyors készülődést követően irány a kert. A szép piros földieper szemek már szinte várják a szedést. Hajnali fél négy. A rekeszek tele, indulás a piacra. Fél öt. Az áru lepakolva, szépen elrendezve várja az első vásárlókat. Délután kettő. Elfogyott az eper, indulás haza, ahol a kert már várja az öntözést, gondozást. Szezonban így telnek egy átlagos magyar helyi termelő mindennapjai hétvége és szabadnap nélkül. Legalábbis azoknak a szerencséseknek, akik meg tudják tartani ebben a gazdasági helyzetben az állásukat. Ebben a cikkben a helyi termékek és a gazdaság élénkítésének kapcsolatát járom körbe – a koronavírus-járvány által okozott megváltozott helyzet fényében.

Gyakorló háziasszonyként én alapvetően, amit csak tudok, azt piacon vásárlom meg. Szeretem a hely hangulatát, a személyes kapcsolatot az árusokkal, a széles termékkínálatot és nem utolsó sorban azt, hogy ott sokkal könnyebben tudok csomagolásmentesen vásárolni, ami számomra nagyon fontos szempont. Vannak azonban olyan termékek, amelyeket élelmiszerboltokban szerzek be. Néhány napja vásároltam egy nagyobb áruházban, ahol kíváncsiságból megnéztem néhány zöldség és gyümölcs származási helyét. Meglepve tapasztaltam, hogy a burgonya Franciaországból, a paradicsom Olaszországból, a cukkini, az uborka és a földieper Spanyolországból érkezett az üzlet polcaira. A vásárlók pedig szemmel láthatóan mindenféle tájékozódás nélkül bőszen pakolták ezeket a termékeket kosaraikba. Elgondolkodtam rajta, hogy vajon napjainkban biztosan jó megoldás nekünk import élelmiszert vásárolni?

Megváltozott vásárlási szokások a koronavírus idején

A koronavírus kapcsán jelentősen megváltozott az életünk szinte minden téren. Az egyik leginkább átalakult terület az élelmiszer-vásárlás. Az üzletláncok kimutatásai alapján jól látható, hogy jelentősen lecsökkent a tranzakciók száma, míg az egy vásárlásra jutó elköltött összeg megnőtt. Ebből következik, hogy - teljesen érthető módon - ritkábban járunk vásárolni, de akkor többet költünk.

A februári-márciusi „pánikvásárlási” időszak eredményei a statisztikai adatokban is visszaköszönnek. A KSH adatai alapján a kialakult koronavírus helyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak. 2020. márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 3,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakáét. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom növekedése 12,7%-kal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 15%-kal bővült.

Az élelmiszer előállítási szokásaink is átalakultak, többet főzünk otthon, ki hobbiból, ki kényszerből. Sokan kezdtek el különböző gasztro blogokat követni, immunrendszert erősíteni egészséges ételekkel. Javaslom, ha vásárolni indulunk, figyeljük a termékek származási helyét és részesítsük előnyben a hazai élelmiszereket. Így június végén már a legtöbb árusnál látható a „MAGYAR” felirat, nem is beszélve a kistermelőkről, akik kizárólag a saját kertjükben termett zöldségeket, gyümölcsöket értékesítik.

A vírus a helyi gazdaságot is legyengíti

Sok élelmiszer-előállítással foglalkozó kisvállalkozás került nagyon nehéz helyzetbe a koronavírus következtében, hiszen éppen a kialakult „vegyünk meg gyorsan mindent egy helyen” típusú vásárlási szokás miatt nem tudják értékesíteni termékeiket, ezáltal jelentős bevételektől esnek el. A vírus következtében fokozódó munkanélküliség nagyon komoly társadalmi-gazdasági nehézségeket is előidéz. Egyrészt önkormányzati és állami szinten is jelentős adóbevétel kiesést okoz, az álláskeresők számára nyújtandó támogatások iránti fokozott igény pedig tovább terheli az államkasszát. A mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította a külföldi vendégmunkások elmaradásával. Fennáll a veszélye annak, hogy a szükséges munkaerő hiánya miatt a kertészeti termékek egy részének betakarítása elmarad, ami nemcsak a gazdálkodók számára jelent súlyos károkat, hanem az ellátás biztonságát is veszélyezteti, valamint jelentős áremelkedést is okozhat. Jelenleg a spárga- és a földieper-betakarítás területén már felmerültek ezek a problémák.

A piacok forradalma

Egy ismerősömtől egyszer azt hallottam, hogy ő azért nem jár piacra, mert szeret sokáig aludni szombat reggel, ott egyébként is sokan vannak és időnként közelharcot kell vívni az áruért. Ugyanakkor egyetért abban, hogy a helyi gazdaság erősítésének ez az egyik legjobb módja, és szívesen vásárolna helyit, ha online meg tudja rendelni házhozszállítással. A koronavírus egyik pozitív hozadéka, hogy ugyan kényszerből, de egyre több vállalkozás látta meg a lehetőséget a kiszállításban. Az elmúlt 2 hónapban néhányszor én is kipróbáltam az online zöldségvásárlást és azt tapasztalatam, hogy korrektül, gyorsan és jó minőségű, szép árut szállítanak ki. Bízom benne, hogy ezek az új szolgáltatások a vírus utáni időkben is megmaradnak majd.

És jó hír, hogy van megoldás a nagy tömeg kezelésére is. Bár elsőre furcsán hangozhat, de a klasszikus piaci napokon valóban nagy forgalmú piacokat is át lehetne alakítani úgy, hogy biztonságosan be tudjuk tartani a 1,5-2 méteres távolságot egymástól. Erről korábban már írtunk részletesebben: Hogyan tarthatjuk a 2 méteres távolságot? Innovatív városi megoldások a járvány utáni időszakra (is)

Pozitív fejlemény az is, hogy Magyarországon, jelentős részben az európai uniós támogatásoknak köszönhetően, nagyon sok új termelői piac nyílik, illetve számos meglévő újul meg. Ezek a létesítmények a szabályok betartása mellett még az áruházaknál is sokkal biztonságosabbak egészségügyi szempontból, hiszen többnyire részben vagy teljesen nyitottak.

Így is lehet

Települési szinten jó példa a helyi termelők segítésére a Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum keretében 2019-ben létrejött ernyőszervezet. A városvezetés célja a programmal a nyíregyházi helyi termelők összefogása, segítése, megélhetésük hosszú távú biztosítása, valamint a helyi gazdaság megerősítése. Ehhez egyrészt különböző képzéseket és rendezvényeken való megjelenési lehetőségeket biztosítanak számukra, másrészt készült egy online kataszter, ahová ingyenesen regisztrálhatnak az érdeklődők, ezáltal jobban megtalálhatóvá válnak a potenciális vásárlók számára az interneten is. A felület az alábbi linken érhető el: https://helyitermek.nyiregyhazipaktum.hu/index.php

De nem csak városi, hanem egyéni szinten is számos jó kezdeményezés indult el. Példaértékű a miskolci EX-ACT Project Tanácsadó Iroda és a Miskolci Zöld Kosár Közösség összefogása. A Miskolci Zöld Kosár egy olyan hosszú évek óta működő bevásárló-közösség, amely a fenntartható termelés elvei szerint működő helyi gazdáktól, termelőktől, kézművesektől szerzi be termékeit. Az EX-ACT Project Tanácsadó Iroda a Miskolci Zöld Kosár Közösség koordinációjával áprilisban vásárolt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Semmelweis Tagkórháza – mint kijelölt járványkórház – egészségügyi dolgozóinak olyan tartós élelmiszereket, melyek nem igényelnek speciális tárolást, könnyen és gyorsan fogyaszthatók, továbbá magas a vitamin- és ásványianyag tartalmuk. Az EX-ACT Project Tanácsadó Iroda a termékek megvásárlásával a biogazdákat is segítette, amivel támogatta a munkahelyek megtartását is.

Mindkét kezdeményezés folyamatosan várja az új csatlakozókat!

A kórházi dolgozók számára megvásárolt termékek egy része

Forrás: https://www.facebook.com/exactproject/posts/2548377541933031?__tn__=-R

Csak tudatosan!

Úgy gondolom, hogy ez az időszak alkalmas arra, hogy átgondoljuk eddigi fogyasztási szokásainkat és megpróbáljunk elmozdulni egy fenntarthatóbb, egészségesebb irányba. A helyi termékek vásárlásával pedig nagyban tudjuk segíteni a vállalkozások életben maradását, fejlődését ezáltal a magyar gazdaság mielőbbi helyreállását.

Aki kedvet kapott a helyi termékek vásárlásához, annak ajánlom a NÉBIH által a helyi termelők könnyebb elérésére létrehozott online adatbázis böngészését.: https://portal.nebih.gov.hu/termelo-kereso

A cikk elején feltett kérdésre a válaszom tehát az, hogy véleményem szerint nem hasznos az import termékek vásárlása. Még ha élelmiszerbiztonsági szempontból nem is jelentenek (elvileg) nagyobb kockázatot a más országokból érkező termékek, az biztos, hogy a szállítással járó extra környezeti terhelés, a felesleges csomagolás, a teljes érés előtti betakarítás mind hátrány a helyi termékekkel szemben. Vásároljunk tehát, ha tehetjük, a helyi piacokon, közvetlenül a termelő székhelyéről, vagy rendeljük házhoz a helyi vállalkozók termékeit és erősítsük ezzel a gazdaságot!

Borítókép forrása: http://gri-bloggen.se/the-case-for-the-public-food-market-as-a-tool-for-sustainability/