A „lokálpatrióta” nem csupán büszke szűkebb vidékére / településére és az általa képviselt szellemi és anyagi javakra, hanem a régi értékek megőrzését, az újabbak teremtését is igyekszik előmozdítani, és fontosságban a helyi sajátosságokat a nemzeti, regionális vagy globális értékek fölé helyezi. Napjainkra a lokálpatriotizmus új jellemzővel gazdagodott: a globalizmus elleni küzdelem egyik megnyilvánulási formája. Ez alapján megállapítható, hogy igazi lokálpatrióta vagyok, hiszen nem csak „szakmai ártalom”, hogy amellett, hogy mindig örülök a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósuló fejlesztéseknek, büszkeséggel tölt el a helyi értékek megléte és a sikeres helyi termékek. Legyen szó turizmusról, vagy helyi gazdaságfejlesztésről, foglalkoztatásról, unikális rendezvényekről, vásárokról, sőt akár kulináris élvezetekről, éttermekről vagy otthoni főzésekről – a helyi termékek mindig kulcsfontosságúak voltak és lesznek! Legutóbb 2 évvel ezelőtt a pandémia kellős közepén jelent meg egy blog-bejegyzés, Kulináris patriotizmus - avagy a helyi termékek lehetnek a gazdaság megmentői? címmel, amelyben kollégám a koronavírus-járvány által okozott megváltozott helyzet fényében kívánta körbejárni a helyi termékek és a gazdaság élénkítésének kapcsolatát. 

Cikkem megírását a pandémiát követő történések és folyamatok, illetve az előttünk álló globális kihívások még inkább aktuálissá teszik. Ami konkrétan rávilágított nálam erre az utóbbi pár hónapban, az a megyénk foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködési projektjében való részvétel volt, melyhez több vonalon is kapcsolódhatnak a helyi termékek, hiszen célkitűzésként fogalmazódik meg többek között a munkaerőpiac keresletének és kínálatának összehangolása, a helyi gazdaságfejlesztés és a népességmegtartás helyi feltételeinek biztosítása.

És hogy hogyan kapcsolódik a témához ez a cuki alpaka? A cikkem végén az is kiderül.

Már több, mint 10 éve kitörési pontként emlegetik szakmánkban a helyi termékeket, mint lehetséges megoldásokat a globalizáció, a klímaváltozás, a fosszilis energiahordozók kimerülése okozta problémákra. Ki ne ismerné Gyuri bácsi – a bükki füvesember - gyógynövénykertjét (gyorgytea.hu), vagy a Gönci Pálinkát és a Sáppusztai Pálinkát, vagy Mézes Gergőt??  

A helyi gazdaságfejlesztés lehetséges eszközei adnak majd keretet a blogomnak és igyekszem több érdekes jógyakorlatot bemutatni – megyei és helyi szinten is. A biopiacok, termelői piacok az elmúlt időszakban megyénkben is teret nyertek, ezzel pedig a helyi termékekben rejlő területfejlesztési lehetőségek is jelentősen javultak. Népszerű a havonta megrendezésre kerülő Tokaj-Hegyalja Piac és a miskolci Termelői Piac is.

A már elkészült helyi termékek megyei szintű katalógusában, az Esszencia nevű kiadványban és weboldalon találtok még néhány helyi termelőt, akik sikerre vitték termékeiket.

Emellett az egyik népszerű miskolci helyet – a Baráthegyi Majorságot fogom büszkén bemutatni, mint innovatív jógyakorlat.

Helyi gazdaságfejlesztés

A gazdaság recessziója már egyszer felhívta a figyelmet arra, hogy a globalizáció közepette csak azok a közösségek lehetnek sikeresek, amelyek felismerik helyi értékeiket és azok tudatos fejlesztésére törekednek. A „globális kihívások, helyi válaszok” szlogent sokan megismerték már 2010 előtt és tudatosan törekedtek a helyi gazdaságfejlesztésre. Fontos alapelv az, hogy képessé kell tenni a helyi szereplőket arra, hogy a lakosság szükségleteit egyre nagyobb mértékben a helyi vállalkozások szolgálják ki a térség saját erőforrásait kihasználva – fenntartható módon. A helyi gazdaságfejlesztés összetett folyamat, az eszközök széles tárházával rendelkezik, a leginkább elterjedt szakmai definíciója szerint tudatos, helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében.  Eszközként alkalmazható a vállalkozásösztönzés, a vállalkozások közötti együttműködés, a lakosság tudatosságának erősítése, a közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok elősegítése, továbbá közösségszervezési akciók. Fontos, hogy a gazdasági tevékenység eredményei helyben hasznosuljanak, akár mint megvásárolható termék, vagy mint munkahely és jövedelem.

A helyi gazdaságfejlesztésnek számos pozitív hatása van, amelyek területfejlesztési/vidékfejlesztési jellegűek: helyi vállalkozásokat generál, ezáltal munkahelymegőrző és -teremtő szerepe van, illetve a helyi erőforrások fenntartható használatához vezet. Fontos, hogy erősíti a helyi identitást és lokálpatriotizmust, ami által pedig növeli 1-1 település/térség népességmegtartó erejét.  Borsod-Abaúj-Zemplén megyére sajnos jellemző negatív tendencia az elvándorlás, ezért ennek megállítása az egyik legfontosabb feladat a közeljövőben, ezért szinte minden település céljai között szerepel a helyi gazdaságfejlesztés, illetve eszközeinek tudatos beépítése a lehetőségek mentén.

A pandémia időszaka alatt az élelmiszer vásárlási szokásai szinte mindenkinek megváltoztak, sőt az élelmiszer előállítási szokásaink is átalakultak. Akkoriban számos kezdeményezés indult annak érdekében, hogy részesítsük előnyben a hazai élelmiszereket, a civil összefogások is gyarapodtak.

A jövőben is biztosan fontos szerep jut a helyi gazdaságfejlesztésnek, a jelenlegi gazdasági körülmények (üzemanyagárak növekedése, orosz-ukrán háború, infláció) alapján pedig egyre növekvő kereslet jut a helyi termékeknek.

Mi az Esszencia?

A BORA 94 Nonprofit Kft. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdasági társasága, fő profiljuk a területfejlesztéshez kapcsolódik. A korábban megvalósult Foglalkoztatási Paktumban azt a megbízást kapták, hogy a megye gazdálkodásának egyre tekintélyesebb részét képező helyi termékekkel foglalkozó vállalkozások, önkormányzatok számára segítséget nyújtsanak tevékenységük sikeresebbé tételében. Ennek keretében elkészült a megye helyi termékeinek katasztere, melynek eredményeire építve tevékenységüket a jövőben is folytatni kívánják.

A már működő weboldalukon (www.helyiesszencia.hu) különleges, hagyományaikat őrző, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termelőket és termékeiket szeretnék összefogni és bemutatni. A termelők számára is nagy jelentősége van annak, hogy lehetőségeket kapjanak a bemutatkozásra, csökkentve ezzel a marketing költségeiket. Az Esszencia oldalán folyamatosan bővülő rendkívül színes termékpaletta található, jelenleg több, mint 130 termelő bemutatkozásával és elérhetőségével, 25 kategória portékáiból lehet válogatni. Katalógusuk nem webáruház, hanem egy megjelenési forma, népszerűsítési lehetőség.

Baráthegyi Majorság – az ország első szociális farmja

A szociális gazdaság jellemzően a társadalom sérülékeny szereplői, a kirekesztettség által veszélyeztetettek számára biztosít munkalehetőséget és megélhetést. Az ilyen kezdeményezések sikere nem mérhető kizárólag a gazdasági teljesítmény alapján, mivel ezek a gazdasági produktum mellett jelentős integrációs és értékteremtő hasznokat is jelentenek a helyi közösségek számára.

A Szimbiózis Alapítvány 20 éve hozta létre Miskolc-Diósgyőrben a Baráthegyi Majorságot, amely otthont nyújt és munkát ad számos fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű embernek.

A Baráthegyi Majorság Közössége lett az Év Fejlesztő Foglalkoztatója.  Munkájukat „Érték vagy” díjjal ismerték el. Az elismerésben olyan cégek, szervezetek vagy magánszemélyek részesültek, akik példa-értékűen segítik a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. A Baráthegyi majorságban az állatok gondozásától a fejésen át, a sajtok készítéséig és csomagolásáig minden munkát fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek végeznek, így a most kapott rangos szakmai elismerés egy újabb bizonyítéka annak, hogy a fogyatékossággal élő emberek is képesek értékteremtő munkát végezni.

Az alapítvány lakóotthonokat és támogatott lakhatást működtet Miskolcon fogyatékossággal élők számára. 5 házban 60 főt, nappali intézményeikben 150 embert segít. Több mint 500 fogyatékossággal élő személyt lát el különböző szociális és terápiás szolgáltatásokkal. Jelenleg 334 főállású alkalmazottja van (az Alapítványnak és a gazdasági társaságuknak), köztük több mint 250 fogyatékos/megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat. A Szimbiózis Alapítvány a lakhatás és élelmezés biztosítása mellett értelmes, tartalmas élet kialakítására mutat innovatív jógyakorlatot.

Az elmúlt években a szociális tevékenység mellett több fejlesztés is megvalósult: manufaktúra működtetése (zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, sajtgyártás stb.), panzió kialakítása, illetve rendezvények (nyílt napok / céges rendezvények) szervezése. 2021. júniusában adták át a Családbarát Panziót, mely egyedüli az országban, akár fogyatékos gyermeket nevelő családok számára is elérhetővé teszi a kikapcsolódást.

A majorság működése annyira komplex és sokszínű, hogy egy külön blogbejegyzést is érdemelne, azonban itt csak egy rövid bemutatásra törekszem és kérlek látogassatok el hozzájuk az online térben vagy személyesen:

https://barathegy.com/

https://www.facebook.com/barathegyi.majorsag

A teljesség igénye nélkül említenék azonban néhány olyan tevékenységet, amely jógyakorlattá tehetőek:

• Őrangyalok: évek óta hagyománnyá vált, hogy szakmai munkatársaink több turnus nyári napközi tábort szerveznek autizmussal és fogyatékossággal élő gyermekeknek. 2021-ben indult el „Egy hét mennyország” projektünk, melynek keretein belül fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat fogadunk Baráthegyi Panziónkban.
• Állatterápia: Az alpakákat, kecskéket, lovakat használják e célból. Az alpaka-simogató programok élményalapú társadalmi integrációt jelentenek. A következő videóban tehát azt is megtudhatjátok, hogy milyen formában kapcsolódnak a témához az alpakák:

• Diósgyőri Játszóvár/Múzeum: Az interaktív foglalkozások idejére megtelik a Diósgyőri Vár lemodellezett, 400 nm-es korhű faerődje is. A faerőd interaktív Népi Kézműves Tárházként is működik.
• Manufaktúra:
  • Sajtgyártás
  • Gombapince (csiperkegomba termesztése)
  • Léüzem (zöldségek és gyümölcsök feldolgozása: szörpök, gyümölcslevek és lekvárok)
  • Gasztro manufaktúra
  • Asztalos műhely

Ha a Baráthegyi Kincsestár termékeit megvásároljátok, nemcsak finomságot vesztek. Vásárlásotokkal támogatjátok, hogy fogyatékkal élők számára munkahelyet teremtsünk, ők is fizetést kapjanak és adófizető állampolgárok legyenek.

https://barathegyikincsestar.hu/webshop

Számos elismerésben részesültek. 2022-ben elnyerték: a Civil Díjat, a Szociális Munkáért emlékérmet, a majorság két sajtja pedig ezüst minősítést kapott a X. Magyar Sajtmustrán. A Baráthegyi Sajtmanufaktúra sajtjait az Avalon Ristorante és a Dűlő Étterem asztalán is megtalálják a fogyasztók, valamint az alapítvány Búza téri Vásárcsarnokban található kis üzletében és a Miskolci Termelői Napon is megvásárolhatják.

Kell a helyi összefogás, napjainkban még inkább!

Jelenleg minden cég nehéz időszak elé néz. A külső körülmények alakulása újabb okot ad az összefogásra. Az áram, a gáz, az üzemanyag és a takarmány árának növekedése a Szimbiózis Alapítványt is nehéz helyzet elé állította. Az áremelkedés több mint 74 millió forint többletkiadást jelent, emiatt pedig drasztikus lépésekre kényszerültek. A legfrissebb hírek szerint bezárja kapuit a baráthegyi majorság november 1-től. A lakóotthonok és a konyha továbbra is üzemel, a turisztikai szolgáltatások azonban tavaszig biztos, hogy szünetelnek majd. Átmenetileg zárva tart majd a család- és fogyatékosságbarát panzió, az erdei iskola, nem fogadnak csoportokat, lecsökkentik az állatállományt és a sajt- valamint a lekvárüzem is időszakosan bezár. Már eddig is több intézkedést hoztak annak érdekében, hogy költségeiket csökkentsék, például fatüzelésű kazánokat és cserépkályhát építettek be több épületükbe is. A dolgozók és az ellátottak is összefognak, hogy átvészeljék a következő hónapokat, azonban kénytelenek lesznek a dolgozói létszámon is csökkenteni.

Nem csak én, hanem az egész város büszke az Alapítványra és a majorságra, így remélhetőleg sokan próbálnak majd segíteni. Ha Ti is részt vennétek a Baráthegyi Majorság életében, akkor az alábbi lehetőségek közül választhattok:

• támogatás, felajánlás,
• önkéntes munka,
• céges rendezvények, csapatépítő tréningek.

Így segíthettek:

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=428895669347227&set=a.416590937244367&type=3

Források:

• Területfejlesztési Füzetek 2. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.; Helyi gazdaságfejlesztés - Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok

Képek:

• pexels.com
• helyiesszencia.hu
• Szimbiózis Alapítvány facebook oldala
• Miskolci Termelői nap facebook oldala