Mit tanulhat egy magyarországi kisváros egy transznacionális projektből? Milyen eszközökkel mozgósíthatók a meghatározó helyi szereplők a városi célok azonosítása és elérése érdekében? Lehet-e várostervezési eszközökkel biztonságosabb városi környezetet kialakítani? Hogyan érezhetik nagyobb biztonságban magukat a lakosok a köztereinken? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás közösen a nemzetközi partnereivel egy sikeres URBACT-projekt keretében.
Mivel a Magyarország számára dedikált európai uniós támogatások sorsa egyelőre bizonytalan, egyre több önkormányzat és egyéb szervezet fordul olyan finanszírozási megoldásokhoz, amelyekkel nemcsak forrást tud szerezni tervezett fejlesztéseihez, hanem tudást és tapasztalatot gyűjthet, megismerheti más városok jó gyakorlatait és nem utolsó sorban nemzetközi kapcsolatokat építhet ki európai szinten. A Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás több transznacionális projektben vett, illetve vesz részt - szerepel az URBACT IV Program első körös nyertesei között is. Most az előző időszakban megvalósított UrbSecurity projekt tapasztalatairól számolunk be egy interjú közreadásával. Aki kérdez: a Magyarországi URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont munkatársa, aki válaszol: Komádi Mónika, a Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás szakértője, aki végigkövette és támogatta a projekt megvalósítását. (Az eredeti interjú az URBACT honlapján jelent meg.)
URBACT: Kik az UrbSecurity projekt partnerei? Kik a helyi URBACT csoport (ULG) tagjai?
Komádi Mónika: Az UrbSecurity projektben 8 település szakembereivel dolgozhattunk a mátészalkai közbiztonság javítása és a bűnmegelőzés céljából. A vezető partner a portugál Leiria városa volt, amelynek szakemberei – a vezető szakértővel, Pedro Soutinho-val közösen – hatékonyan koordinálták a projektet annak ellenére, hogy a COVID-19 járvány miatt személyes találkozásra csak a projekt zárásakor kerülhetett sor. A Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás mellett a partnerség része volt még Faentina (Olaszország), Longford (Írország), Madrid (Spanyolország), Mechelen (Belgium), Michalovce (Szlovákia), Parma (Olaszország) és Pella (Görögország). Érdekes és inspiráló volt megtapasztalni, hogy mennyire más közbiztonsági kihívásokkal szembesülnek a városok mérettől, funkciótól, valamint a társadalmi és gazdasági adottságoktól függően – ezzel együtt a problémák megoldásához is változatos eszközöket használtak. A különbözőségek megjelenítésére az akciótervezési módszertan kiválóan alkalmazható, amellyel a helyi URBACT csoport tagjai is megismerkedhettek. Ők olyan szervezeteket képviselnek, amelyek közvetlenül vagy közvetetten befolyásolni tudják Mátészalka közbiztonságát, illetve rendelkeznek a szükséges információkkal és kapcsolatokkal: a rendőrség, a polgárőrség, oktatási és szociális intézmények, a közterület-felügyelet és az önkormányzat városfejlesztési szakemberei közösen dolgozták ki a város közbiztonsági akciótervét.
URBACT: Az UrbSecurity projekt keretén belül fontos cél volt a lakosok aktív részvételével a városok közbiztonságának növelése. Ennek kidolgozása során milyen eszközökkel próbálták bevonni az érintett lakosságot?
KM: Az UrbSecurity projekt keretében új eszközöket ismerhettünk meg a lakosság aktív bevonására. Az egyik legfontosabb az egyéni döntéshozatal kreatív befolyásolására alkalmas ún. „nudging”, amire nincs igazán jó magyar kifejezés. A belga partnerek hatékonyan használják többek között az utcai szemetelés megelőzésére úgy, hogy köztéri szemeteshez vezető lábnyomokat festettek a járdára. Faentinában nagy hagyománya van az egyébként angolszász országokban elterjedt „neighbourhood watch” (szomszédsági figyelés) mozgalomnak, amely kisebb városrészekben jelent összefogást a lakosok között – ezáltal erősíthető a helyi kötődés, a közösségi összetartozás és bizalom is. A Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás a térség központját, Mátészalkát jelölte ki a projekt célterületeként: itt elsősorban a fiatal korosztályra fókuszáltunk, akik könnyen válhatnak bűncselekmény áldozatává, de akár elkövetőjévé is. Bevontuk őket a helyben megvalósított kisléptékű akció megvalósításába résztvevőként, illetve egy könnyen használható e-learning tananyag célcsoportjaként is.
URBACT: A városi közbiztonságól és védelemről készült e-learning tananyag az általános és középiskolás diákokat célozta meg. Elkezdték már beépíteni ezeket a tanmenetbe, illetve használják már az iskolák?
KM: A tananyag küldetése, hogy megmutassa: mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a városunk biztonságosabb legyen. Annak ellenére, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent a bűnelkövetések száma és javult a felderítési arány Mátészalkán, azonosítható néhány akut probléma, amely lakossági aktivitással jól kezelhető. Ilyen például a megelőzés és a közösségi felelősségvállalás, ami magától értetődőnek tűnik ugyan, mégis gyakran háttérbe szorul. A tananyagban nagy hangsúlyt kap, hogy mit tehetnek a fiatalok, hogy ne váljanak sem áldozattá, sem bűnelkövetővé, illetve, hogy mit tehetnek mások szubjektív biztonságérzetének növeléséért. A mátészalkai és a környékbeli iskolákban eredményesen használhatják az e-learning tananyagot osztályfőnöki, állampolgári ismeretek és etika tantárgyak keretében, és hasznos lenne elterjeszteni akár országos szinten is.
URBACT: Mátészalka egyes városrészein magasabb a bűnözési arány. Ennek mérséklésére a közvilágítás javításán túl milyen egyéb eszközöket látnak hasznosnak?
KM: Hiszünk abban – és az UrbSecurity projektben szerzett tapasztalatok ezt meg is erősítették –, hogy tartós eredményeket csak összefogásban és integrált megközelítéssel lehet elérni. Ezt a szemléletet tükrözi az integrált akciótervünk is, amelynek célja kettős: egyfelől a városi környezetet kell biztonságosabbá és vonzóbbá tenni, másfelől a bűnmegelőzésre kell hangsúlyt fektetni a helyi lakosok bevonásával – így javítható a közbiztonság nemcsak a veszélyeztetettebb területeken, hanem az egész városban. Az infrastrukturális beavatkozások között megjelenik a szubjektív biztonságérzetet szem előtt tartó várostervezés, valamint a térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, míg a lakosságot elsősorban célzott kampányokkal lehet aktivizálni. A városvezetés nemrégiben növelte a közterület-felügyelet létszámát és a járműpark is bővült annak érdekében, hogy a bűnmegelőzési feladatait és a szükséges jelenlétet minél magasabb színvonalon tudja biztosítani a szolgálat. Emellett az önkormányzat komplex városrehabilitációs projekteket valósított meg és a jövőben is tervez olyan beavatkozásokat, amelyek nemcsak a fizikai környezet megújítását szolgálják, hanem a veszélyeztetett társadalmi csoportok felzárkózását és a közösségi kohézió erősítését is.
URBACT: A projekt eredményei alapján körvonalazódott, hogy milyen módszerekkel lehetne elkötelezetté tenni a helyi közösségeket a közterületek megóvása és a bajba jutott embertársaiknak nyújtott segítség kapcsán?
KM: Az említett szemléletformáláson túl számos eszköz áll rendelkezésre, amelyek optimális kombinációja hosszú távon segítheti ezeket a folyamatokat. A személyes elköteleződést és a kapacitásokat minden irányból erősíteni kell: ez vonatkozik a hivatásos rendvédelmi szervekre (pl. a Mátészalkai Rendőrkapitányságon egy fő kifejezetten a prevenciós feladatokért felel), az önkéntes polgárőrségre, a helyi URBACT csoportra és általánosságban a helyi közösségre is. Az utóbbi esetében azt tapasztaljuk, hogy a helyi véleményformáló személyek azonosításával és aktív bevonásával könnyebben megszólíthatók és mozgósíthatók a lakosok. Emellett támogatni kell az alulról jövő lakossági kezdeményezések életre hívását és életben tartását is, amit jól példáznak a közösségvezérelt helyi fejlesztések: aki tevőlegesen részt vesz egy ilyen beavatkozás megvalósításában – legyen szó példaképpen egy park rendezéséről vagy egy játszótér megújításáról –, lényegesen nagyobb elköteleződést mutat a végeredmény megőrzésében, mint aki „csak” használja az adott közteret. Hatékony eszközt jelentenek a szomszédsági beszélgetések is: még egy kisebb városban is előfordulhat, hogy kevéssé ismerik egymást és egymás problémáit akár egy utcában lakó emberek, a szomszédsági találkozókkal kialakítható a bizalom, ami minden emberi kontaktus alapja, így egyfelől könnyebben fordulunk egymáshoz segítségért, másfelől hamarabb észleljük azt is, ha valaki segítségre szorul.
URBACT: Az UrbSecurity partnervárosai közül melyek küzdenek hasonló problémákkal, mint a Szabolcs 05 Társulás települései? Melyek a legfontosabb tanulságok, amelyeket kiemelnének a partnerekkel folytatott tapasztalatcsere kapcsán?
KM: Leiria és Michalovce esetében szembesültünk hasonló, bár részben más tőről fakadó kihívásokkal: mindkét városban jelentkeznek társadalmi feszültségek, illetve azonosíthatók leromlott állapotú, elhagyatottnak tűnő, így közösségi használatra kevéssé vonzó településrészek (akár frekventált belvárosi területeken is). A nemzetközi tapasztalatcsere egyik legfontosabb tanulsága, hogy milyen kreatív és újszerű, mégis egyszerű megoldásokat lehet alkalmazni a problémák feltárására és kezelésére: Leiria az ún. „Serious Games” módszert adaptálta, amely során egy-egy problémás területre fókuszáltak térképes-társasjátékszerű megközelítéssel, míg Michalovce esetében a lakosság egy online térképes felületen jelölhette a közbiztonsággal kapcsolatos problémákat. A jövőben a Szabolcs 05 Társulás minél többet kíván alkalmazni és elterjeszteni a megismert módszerek közül a térség 44 településén.
Városfejlesztési szakértőként csak javasolni tudjuk valamennyi magyar városnak, hogy használja ki a transznacionális projektekben rejlő pénzügyi, szakmai és kapcsolatépítési lehetőségeket. Amennyiben érdeklődik az Interreg Central Europe Programme, az Interreg Danube Transnational Programme, Interreg Europe, az URBACT IV, a határmenti programok vagy egyéb nemzetközi támogatási formák iránt, forduljon hozzánk bizalommal.
